C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
1. A nádori méltóság betöltésének módja és szabályozása (1342–1562) - 1.2. A nádori tisztség betöltése - 1.2.3. A nádorváltások Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején
A NÁDORI MÉLTÓSÁG BETÖLTÉSÉNEK MÓDJA ÉS SZABÁLYOZÁSA (1342–1562) 81 dor őrizetére bízott Szent Korona további elhelyezéséről gondoskodott.492 Garai elhunytával a nádori tisztség ugyan több mint egy évig üresedésben maradt, de a bíróság működésének biztosításával az uralkodó Pálóci György esztergomi érseket bízta meg. Az érsek mint Zsigmond császár és magyar király által a nádori jelenléten folyó perek kinevezett bírája (iudex causarum in presentia palatinali vertentium per dominum nostrum Sigismundum imperatorem Romanorum dictique regni Hungarie regem etc. deputati) vitte az ügyeket testvére, Pálóci Mátyus 493 kinevezéséig. 1434. február 4-én már találkozni e megbízatásával. (Egyúttal Zsigmond távolléte alatt az egyik vicarius is volt, így az oklevelekben ez a címe nem a nádor helyettesítésére utal.)494 Pálóci György e minőségében kiadott utolsó okle vele Pozsonyban, 1435. február 22-én kelt.495 Pálóci Mátyus országbíró ként utoljára egy nappal később, 23-án adott ki oklevelet szintén Pozsonyban,496 először pedig a március 8-i keltezéssel ellátott Decretum maius méltóságsorában szerepel a nádori tisztségben.497 E dátumok alapján há rom dolgot állíthatunk biztosan: (1) Pálóci Mátyus kinevezésére a pozsonyi országgyűlésen, (2) február 23-a és március 8-a között került sor;498 továb -492 Iván L.: Visegrád 121. (DL 12573.). 493 Jóllehet a szakirodalomban a keresztneve Máté alakban rögzült (vö. Archontológia 1301–1457. I. 5.; Engel P.: Genealógia, Pányoki rokonság 1. tábla: Pálóci), illetve magam is így használtam korábban (vö. C. Tóth N.: Szabolcs megye 44.; Uő: Nádorváltások 1387–1437. 62–63.), de az 1425-től, országbírói kinevezésétől kibocsátott okleveleinek döntő többségében a „Mathius/Mathyus” alak található, ennek magyar megfelelője pedig a Mátyus (vö. Fehértói K.: Személynévtár 530. [2. Mathius, Matius, Mattius címszó]). – Egyébként a pontos névalak megállapítása érdekében a ZsO XII. kötetében minden esetben az eredeti alakot tüntettük fel, vö. még a kötet előszavában írtakkal. 494 Bónis Gy.: Jogtudó értelmiség 144., vö. DL 15681. 495 DF 207780. 496 C. Tóth N.: Szabolcs megye 120. 497 DRH 1301–1457. 275–276. – Az Adatbázisban március 8-a előttről is találunk olyan oklevelet, amiben nádorként szerepel, de ezek egytől egyig dátumfeloldási hibás oklevelek, ennek okát és listáját lásd C. Tóth N.: Szabolcs megye 120. 846. jegyzet, illetve a DF 265017., amely nem a vízkereszti, hanem a Mihály-napi nyolcad 54. napján (nov. 28.) kelt. 498 Első kiadványa 1435. márc. 31-én kelt Pozsonyban, ebben a bírótársai, Pálóci György esztergomi érsek, Rozgonyi Péter egri, Rozgonyi Simon veszprémi, Molnári Kelemen győri, József boszniai és Szalánkeméni Mikola Jakab szerémi püspök, valamint Bátori István országbíró, Csáki László erdélyi vajda, Garai Dezső és a néhai nádor fia, László macsói bánok, Lévai Cseh Péter volt macsói bán, Marcali Imre ajtónálló-, Rozgonyi János tárnok-, Perényi István asztalnok-, Nánai Kompolt Pál és János pohárnok-, Hédervári Lőrinc lovászmester, Kusalyi Jakcs Mihály mostani és Pelsőci Péter volt székely, Rozgonyi István temesi, Rozgonyi másik István és György pozsonyi, valamint
