C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
1. A nádori méltóság betöltésének módja és szabályozása (1342–1562) - 1.3. A nádor személye (1342–1530) - 1.3.3. A „nádori honor” – a nádor fizetése
A NÁDORI MÉLTÓSÁG BETÖLTÉSÉNEK MÓDJA ÉS SZABÁLYOZÁSA (1342–1562) 155 tében gondoskodott a király: a királyi udvar tisztségviselői hivataluk ellátása fejében fizetést kaptak. Az új rendszert azonban nem sikerült egyszerre bevezetni, mivel az 1403-as felkelés és polgárháború, majd következményeinek felszámolása keresztülhúzta e tervet, és azt el kellett halasztani az évtized végére, a konszolidáció utánra. Ennek egyik velejárója lehetett az, hogy a nádor a fizetése pótlása érdekében (is) megkapta a kilenc (hét) megyében fekvő királyi uradalmak jövedelmét. Ezzel szemben az 1409 és 1413 közötti időszakban egyelőre nem tudni, hogy miből kapta fizetését, mivel – jóllehet valószínűleg már 1410 második felétől, de adatolhatóan csak – 1412-től898 a veszprémi püspökség jövedelmeit élvezte mint a püspökség kormányzója és a megye egyik ispánja. A helyzet, immáron évtizedekre azzal rendeződött, hogy a király 1413-ban a budai várnagyságot és az ahhoz rendelt jövedelmeket – Buda és Pest városok, illetve a zsidók adójá(nak egy részé)t – Garainak adta. A nádor halála után a budai várnagyságot Rozgonyi János kapta meg, így kérdés, hogy Pálóci Mátyus honnan nyerte fizetését. 1440-ben már ismét nádori kézben, ezúttal Hédervári Lőrinc kezében volt Buda.899 Az ő halála után az országgyűlésen a két párt által kötött megegyezés révén a várat nem az újonnan választott Garai László nádor, hanem Hunyadi János kormányzó kapta meg,900 ugyanakkor fizetése gya nánt Garai elnyerte az egyik jelentős királyi (királynéi) uradalmat, Csepel szigetét.901 Jól mutatja az uradalom ilyetén felhasználását, hogy amikor 1456-ban ismét Garai kezére került a budai vár, a Nagysziget ispánságát letette. A budai vár és uradalma jövedelmeit ezúttal a nádorságról való leváltásáig, 1458. július végéig élvezhette Garai László.902 Ettől kezdve a bu dai várnagyság kikerült a mindenkori nádorok fennhatósága alól.903 Visszatérve a kiinduló kérdéshez, jól látható, hogy (1) a nádorok 1402 után valamilyen királyi jövedelemből, a Zsigmond- és Jagelló-korban egyaránt évi 6000 aranyforint körüli apanázst kaptak az uralkodótól. (2) Mátyás uralkodása idejéből ellenben semmilyen adattal nem rendelkezünk arra, hogy milyen királyi jövedelemből kapták a fizetésüket. (Könnyen elképzelhető egyébként, hogy mind Pálóci Mátyus, mind Ország Mihály és 898 Vö. C. Tóth N.: Világi igazgatás 333. 899 Archontológia 1301–1457. I. 288. 900 Mályusz E.: Rendi állam 90.; Héderváry oklt. I. 251. 901 Vö. Archontológia 1301–1457. I. 124., lásd még DF 209291. (Dersanóci Gergely csepeli ispán, 1448. jan. 15.). 902 Kubinyi A.: Budai udvarbírók 244–245.; Archontológia 1301–1457. I. 288. – Coborszentmihályi Cobor Mihály 1458. szept. 19-én (DF 237513.) szerepel először. 903 Kubinyi A.: Budai udvarbírók 245–246.
