C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)

1. A nádori méltóság betöltésének módja és szabályozása (1342–1562) - 1.2. A nádori tisztség betöltése - 1.2.4. A nádorváltások a Hunyadiak korában

A MAGYAR KIRÁLYSÁG NÁDORA 86 mindkettőt Pesten. Az előbbin Mátyást királlyá választották, míg Szilágyi Mihály a kormányzói posztot szerezte meg magának. Az utóbbi ország­gyűlésen minden főpap, főúr és előkelő köteles volt megjelenni, mivel a király az összegyűltektől hűségeskü letételét követelte meg. Ráadásul a diétán jelen lévők azt is elhatározták, hogy a jelen nem lévő megyebeli nemességgel is letétetik az esküt.529 Az ekkor hozott dekrétumot, amely ­ből a hűségesküre vonatkozó rész hiányzik, a törvények kritikai kiadásá­ban egy kikövetkeztetett június 8-i dátum alatt közölték.530 Bennünket most ez azért érint, mert Kubinyi András a királyról írt monográfiájában éppen a törvény keltezése alapján rekonstruálta úgy az eseményeket, hogy Mátyás május végére hívta össze az országgyűlést, amelynek végzé­seit aztán június 8-án szentesítette. Szilágyi Garai nádorral és Újlaki vaj­dával a király ellenében emiatt kötött szövetséget, végül a király erre vá­laszul váltotta le Garait és nevezte ki Gúti Országot nádorrá.531 (Fraknói Vilmos monográfiájában a különbség csak annyi, hogy ő inkább július ele­jére tette az országgyűlést, de az ok-okozati viszonyt hasonlóan írta le. Ráadásul nem ismert Garai László által nádorként kibocsátott okleve­let.)532 Adataim azonban nem támogatják az előbb vázolt események fen ­tebb leírt menetrendjét. Az országgyűlés május végi–június eleji megrendezése mellett két le­vél szól, a törvények kritikai kiadása mindkettőt idézte is.533 Az egyiket Bátmonostori Töttös Lászlónak címezték 1458. május 5-én, amelyben a király közölte a címzettel, hogy mivel Szilágyi Mihály kormányzó az Alsó részeken a török ellen háborúzik, a főpapok, bárók és országlakosok taná­csára úgy döntött, hogy a György-napra meghirdetett országgyűlést pün­kösd nyolcadik napjára (május 28.) halasztja. Meghagyta tehát Töttös Lászlónak, hogy azon a legutóbbi pesti országgyűlésen megszabott bünte­tés terhe alatt (sub penis in decreto Pestiensi novissime edito contentis) mindenképpen jelenjen meg.534 Az idézett törvényt még Szilágyi kormány ­zó vezetésével hozták az év elején, és ennek 13. cikkelye szerint az ország­lakosoknak és minden birtokosnak kötelező fejenként megjelennie a pün-529 Vö. DF 218861. (Zágráb megyének), Zichy oklt. XII. 256–257. (Szabolcs megyének). 530 DRH 1458–1490. 88–120. – Fraknói Vilmos azt írta Thomasi velencei követ jelentésére hivatkozva, hogy az országgyűlés július első felében volt (Fraknói V.: Hunyadi Mátyás 88.). 531 Kubinyi A.: Mátyás király 48. 532 Fraknói V.: Hunyadi Mátyás 89–90. 533 DRH 1458–1490. 88. 534 Zichy oklt. X. 9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom