C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
1. A nádori méltóság betöltésének módja és szabályozása (1342–1562) - 1.2. A nádori tisztség betöltése - 1.2.2. A nádorváltások Nagy (I.) Lajos uralkodása idején
A NÁDORI MÉLTÓSÁG BETÖLTÉSÉNEK MÓDJA ÉS SZABÁLYOZÁSA (1342–1562) 51 7-én Himfi Benedek bánhoz írt levelével. Ebben először tudatta vele, hogy a király gyengélkedik, majd további híreket közölt vele: a király nem akarja elküldeni a pápának a segélyt, miként azt elrendelték; a pápa az eddigi nyitrai püspököt áthelyezte a kalocsai érseki székre, míg őt az így megüresedett nyitrai püspökségre.210 Majd a levél végén, a dátum után még hoz záfűzött egy meglehetősen érdekes következtetésekre okot adó mondatot: „szívesen venném, ha eljönnél a király úrhoz”.211 Köztudott Lászlóról, hogy Lajos király orvosa volt, s e minőségében kapta a nyitrai püspökséget is,212 így azon közlése, hogy a király beteg és a király egyik leghűségesebb hívét meglehetősen közvetlen hangnemben Budára hívta, könnyen azt jelentheti, hogy Lajos valamilyen súlyosabb betegségben szenvedett. Ugyanakkor a főpapi áthelyezésekkel kapcsolatos más forrásokból tudjuk, hogy a pápa még február 20-i dátummal áthelyezte Szigeti/Frankói István nyitrai püspököt a kalocsai érsekségre,213 ennek ellenére a királyi privilé giumok méltóságsoraiban 1367 januárjától április közepéig Bebek Domokos csanádi püspök szerepel postulatus kalocsai érsekként, 214 míg Istvánt a méltóságsorok egészen május 22-ig nyitrai püspökként címzik (ebben a kalocsai érsekséget már üresedésben lévőnek jelzik).215 Noha Szigeti/ Frankói és Deméndi először csak egy július 29-i oklevél méltóságsorában szerepelnek új egyházmegyei címükkel,216 mégis kijelenthetőnek látszik, hogy a döntés már jóval korábban megszületett: április 7-én már befejezett tény volt István kalocsai és László nyitrai kinevezése. Nemcsak az egyházmegyék élén történtek változások ekkoriban: 1367 márciusának elején váltás volt az erdélyi vajdaság élén is.217 Az új vajda, Lackfi Miklós május 26-i, Visegrádon kelt oklevelében így ír erről: „miután a nagyságos férfi, Dénes úr, a korábbi erdélyi vajda és szolnoki ispán, legkedvesebb bátyánk az Úr akaratából, akinek a gyenge emberi természet nem tud ellenszegülni, életét befejezte, a királyi jóság és az isteni kegyelem kedvezé-210 „Domine bane, noveritis dominum regem esse infirmum. Alia autem nova sunt hec, quod dominus rex non indiget transmittere subsidium domino pape, prout erat ordinatum. Item sciatis, quod domino Nitriensi papa contulit archiepiscopatum Colocensem et mihi Nitriensem.” (Uo.). 211 „...libenter vellem, si venieritis ad dominum regem” (uo.). 212 Személyére kritikával lásd Bunyitay V.: Váradi püspökség I. 204–206. 213 Archontológia 1301–1457. I. 65. (HC I. 197. után.) 214 Archontológia 1301–1457. I. 65., 543–544. 215 Uo. 544. 216 Uo. 72. 217 Lackfi Dénes utoljára március 3-án, míg Miklós először 25-én szerepel méltóságsorban (Archontológia 1301–1457. I. 12.).
