C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
1. A nádori méltóság betöltésének módja és szabályozása (1342–1562) - 1.2. A nádori tisztség betöltése - 1.2.2. A nádorváltások Nagy (I.) Lajos uralkodása idején
A NÁDORI MÉLTÓSÁG BETÖLTÉSÉNEK MÓDJA ÉS SZABÁLYOZÁSA (1342–1562) 49 az országlakosok az ország főpapjai ellen a tizedfizetés módja miatt tiltakoztak, akkor az mindenki másnál jobban atyaságod ellen irányult.”195 Majd a levélíró szerint Rikalf fia, László is arra panaszkodott, hogy a tizedfizetés módja miatt Miklós püspök őt és jobbágyait jogtalan ítélettel interdictum alá helyezte,196 ezért barátsággal kérte, de rendes joghatósá gából eredően tanácsolta197 a püspöknek, hogy a mondott nemeseket és jobbágyaikat az interdictum alól oldja fel, és a tizedeket, ha még nem fizették ki, szedesse be úgy, mint más években. Tegye ezt azért, nehogy a jelen eset miatt bármiféle neheztelést vonjanak magukra az ország báróitól, egyébként is – mint az érsek hozzátette –, a következő évben azt tesz Miklós, amit jónak lát.198 Az érsek leveléből véleményem szerint egyértelmű en kiderül, hogy a tizedszedés módja elleni „mozgolódás” nemrégiben történt, ráadásul akkor, amikor az egész püspöki kar, köztük Dörögdi Miklós is jelen lehetett. A „nemesek és országlakosok” (regni nobiles et regnicole) viszont csak egy helyen tudtak nemtetszésüknek hangot adni: az országgyűlésen. A többi forrással összevetve azt mondhatom, hogy erre az általam feltételezett gyűlésre március első hetében, Budán kerülhetett sor – pontosan akkor, amikor az új nádor, Kont Miklós tisztségbe lépése történhetett199 (ne feledjük, hogy március 8-án az új nádornak még sem pecsétje, sem ítélőmestere nem volt200 ). A gyűlés budai helyszínét más oldalról támaszthatja alá az udvari bíróságok megjelenése Budán, mivel amellett, hogy előző év őszén az udvar visszaköltözött Visegrádra, ebben az évben csak február végén adtak ki oklevelet a bíróságok Budán. Ennek kézenfekvő okaként kínálkozik két távoli analógia. II. András és IV. Béla uralkodása idején a nagyböjti időszakban, amikor a király az óbudai királyi kúriában tartózkodott (és készült az ünnepekre), szokás volt gyűléseket tartani, amelyeken bírósági és kormányzati ügyeket intéztek.201 A Jagelló-korban 195 „Constat vestre paternitatis reverentie evidenter, quod quando regni nobiles et regnicole contra regni prelatos ratione solutionis decimarum suarum commoti extiterant, contra nullum episcopum regni tantum opponebant, sicut contra vestram paternitatem” (DL 105332., Anjou oklt. XL. 166. sz.). 196 „...indebitas ecclesiastici interdicti sententias protulissetis” (uo.). 197 „...petimus amicabiliter et nichilominus auctoritate ordinaria consulentes” (uo.). 198 Uo. 199 Ezt támasztja alá az Engel Pál által idézett (Engel P.: Honor, vár, ispánság 108., DL 64677.) eset is, amely szerint az új nádor emberei, akiket a sárosi honor átvételére kül dött, már március 31-én elfoglalták a hűbért. 200 Anjou oklt. XL. 162. sz. 201 Kumorovitz L. B.: Fővárossá alakulás 21–23., 26.; Zsoldos A.: Aranybulla 32.
