C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
3. Az ún. 1486. évi nádori cikkelyek - 3.3. A cikkelyek történeti hitelessége (tartalmi vizsgálata) - 3.3.2. Az első cikkely
A MAGYAR KIRÁLYSÁG NÁDORA 300 ez a kép bontakozik ki a cikkelyek vélt összeállításának ideje (1486) után is: sem Mátyás, sem II. Lajos királynak nem születtek feleségeiktől törvényes fiaik, noha mindkettőjüknek voltak törvénytelen gyermekeik. (Míg Mátyásnak Edelpeck Borbálától született fia Corvin János személyében,197 addig II. Lajos királynak egy – valószínűleg – pozsonyi polgár leánytól született fia, akit később Lantos vagy Wass Jánosként emlegettek.198 Ennek következtében mindkettőjük halálakor, 1490. április 6-án, illetve 1526. augusztus 29-én az uralkodó királyi háznak magva szakadt, és haláluk után új dinasztiából származó uralkodó következett. Közös a két esetben, hogy mindkét uralkodót túlélte a felesége, ugyanakkor eltérő a két helyzetben, hogy 1490-ben a nádori méltóság akkor már több mint két éve üresedésben volt. Ennek ellenére meglepően hasonló módon zajlottak le az új király választásáig az események: pontosabban fogalmazva a királyválasztó országgyűlések összehívása. Mátyás király 1490. április 6-án bekövetkezett halálakor, mint már említettem, a nádori méltóság üresedésben volt, ezért ez esetben csak azt tudjuk megállapítani, hogy a királyválasztó országgyűlésre a meghívót Beatrix királyné nevében a kormányzótanács aláírásával adták ki.199 A fenti kérdésekről Ludovicus Tubero is írt kortörténeti krónikájában, ebben röviden összefoglalva arról van szó, hogy Mátyás király halála után az országnagyok az új király személyéről zajló tanácskozásuk közepette Szapolyai Istvánt kiáltották ki nádorrá, „nehogy – írja Tubero – döntésük hiábavaló legyen a legfőbb méltóság hiányában, így hívják a magyarok a szenátus fejét. (...) Ez a méltóság pedig rangban az első a király után, és szinte királyi hatalommal bír, ugyanis a király távollétében vagy amikor még nincs megválasztva, joga van a szenátus összehívására, amit rajta kívül senkinek nem lehet megtenni.”200 Tubero tudósítása Szapolyai nádo ri címének elnyeréséről nélkülözi a valóság legcsekélyebb darabkáját is, hiszen azt csak az 1492. tavaszi országgyűlésen nyerte el.201 Ugyanakkor arról sem tudunk, hogy az országgyűlés, illetve királyi tanács – a szenátus szó értelmezése nem vitán felüli, Tubero mindkét értelemben használja – 197 Kubinyi A.: Mátyás király 107. 198 Brunszvik A.: II. Lajos törvénytelen fia 572–573.; Takáts S.: II. Lajos fia 183–185. 199 Kubinyi A.: Két esztendő 4.; Uő: Interregnum 63–64.; Uő: Tárgyalási rend 4. – Lásd még Neumann T.: II. Ulászló koronázása 315–337. 200 Tubero 90. 201 Neumann T.: Békekötés II. 294–309.
