C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
3. Az ún. 1486. évi nádori cikkelyek - 3.2. A forrás - 3.2.2. Nádasdi Tamásnak a nádori cikkelyeket (és az udvari becsületbíróság működésének szabályzatát) tartalmazó kéziratos példánya - 3.2.2.1. A kéziratos példány szövege
AZ ÚN. 1486. ÉVI NÁDORI CIKKELYEK 295 A másik szempontunk, a palatalizáció kapcsán viszont az egyetlen – ráadásul helytelen előfordulását (offitio) – leszámítva, csak „ci” szótaggal leírt szavakkal találkozunk, azaz szövegünk a – mivel a „ti” használata a „ci” helyett a 16. század negyvenes éveiben terjed el,176 ismételten az 1540-es évekre vezet minket. Mindez azt jelenti, hogy az íráskép alapján leghamarabb az 1530-as évek végén, inkább az 1540-es évek elején írhatták le. A másik támpontul szolgáló tényező a kézirat 1v és 3 r oldalain találha tó vízjel, amely Kaufbeuren város címerét használó papírmalom terméke, annak is az 1530-as évektől használt változata.177 Szövegünk keletkezésé nek felső határát egyértelműen behatárolja Nádasdi Tamás nádor 1562. évi halála. A szóban forgó példányról tudjuk, hogy a nádor példánya volt, így vizsgálódásunkat célszerű személye, illetve karrierje felé fordítanunk. Nádasdi Tamás rövid kitérő után az 1530-as évek közepétől vált egyre fontosabb tagjává I. Ferdinánd király udvarának, első bárói méltóságát 1536-ban nyerte el. Ezen időpont után alig több, mint fél évtized alatt eljutott a világi elit legmagasabb – mivel a nádori tisztség üresedésben volt – pozíciójáig, azaz 1542-től országbíró lett. Tisztségei révén a legszűkebb kormányzati elithez tartozott.178 Végül, tíz évvel később (1554), riválisait megelőzve elnyerte a mintegy negyed évszázadon át be nem töltött nádori méltóságot is.179 Mindezek után a Nádasdi Tamás tulajdonában lévő példányról a szövegkritikai vizsgálatok, illetve a szöveget tartalmazó papír vízjele (Kaufbeuren, 1530-es évek) alapján a következőket mondhatom: a cikkelyeket legkorábban ekkoriban, legkésőbb nádorrá választása (1554) táján – de mindenképpen 1562. évi halálát megelőzően – írhatták le, hiszen a palliumon lévő címet ő írta rá. Kérdés az: hogyan tudjuk a kéziratot beilleszteni a nádori cikkelyek szövegét tartalmazó kódexek és a Quadripartitum sorába? Az előbbi vizsgálatok alapján a Nádasdi Tamás-féle szöveget tartom az elsődleges forrásnak – a legtöbb lectio difficilior ugyanis ebben találha tó és ezek egyúttal értelmezhetőbb szöveget adnak –, amiről valószínűleg a többi kódexbeli másolat készülhetett. A másolást azonban nem feltétlenül úgy kell értenünk, hogy esetleg évek teltek el közben, hanem úgy, hogy a nádori cikkelyek (másolatának) szövege elkészülte után nem sokkal el-176 Uo. 4. 177 A képét lásd: www.belyegmuzeum.hu/MAPAVIT-DMVA/4296 és www.piccard-online. de/?nr=24078. 178 Dominkovits P.–Pálffy G.: Küzdelem a hatalomért 774–775. 179 Bessenyei J.: Nádasdy Tamás 16–21.; Dominkovits P.–Pálffy G.: Küzdelem a hatalomért 775.
