C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
1. A nádori méltóság betöltésének módja és szabályozása (1342–1562) - 1.1. Historiográfiai bevezetés - 1.1.1. Egy kis módszertan
A NÁDORI MÉLTÓSÁG BETÖLTÉSÉNEK MÓDJA ÉS SZABÁLYOZÁSA (1342–1562) 27 Az 1. táblázatban felsorolt főpapokon, bárókon és előkelőkön túl három város, Eperjes, Kisszeben és Sáros képviselői május 31-én szintén Budán tartózkodtak.49 (A városok képviselőinek jelenlétéből az országgyűlések idején természetesen korántsem következik az, hogy tevékeny résztvevői voltak azoknak,50 főleg annak fényében, hogy 1324-ben éppen azt a sza badságot kapták a királytól, hogy nem kötelesek megjelenni az országgyűléseken.51 Megjelenésük – összehangban azzal, hogy a középkori magyar országgyűléseken milyen témákban tanácskoztak és hoztak határozatokat52 – inkább jól felfogott érdekeikből következett: ekkor egy helyen meg találhattak mindenkit.) Mindezek után már csak azt illene megmondani, hogy miért időztek az országnagyok közül ilyen sokan a király mellett. Talán nem tévedek nagyot, ha az ekkor valószínűsíthetően lezajlott tanácskozások – országgyűlés – legfőbb témájának a megindítandó nápolyi hadjáratot53 gondolom. Most lássuk a másik, ellentétes példát! Jól tudjuk, hiszen az ott elhatározottakról dekrétumot is kibocsátottak, hogy 1397. szeptember 29-től Temesváron országgyűlés zajlott. A törvény szövege egyetlen, csonka példányban maradt fenn.54 Tételezzük fel, hogy ezen egyetlen példány is el kallódott volna még megtalálása előtt: ez esetben – talán nem történelmietlen a kérdés feltevése – a törvényszöveg ismerete nélkül, csak a rendelkezésre álló oklevelek segítségével vajon tudnánk-e bizonyítani, hogy 1397 októberében Temesváron országgyűlést tartottak. Először arra voltam kíváncsi, hogy kiket lehet kimutatni a vizsgált időszakban a városban (az adatokat az egyszerűbb áttekinthetőség végett a 2. táblázat ban közlöm, a benne szereplő személyek tisztségviselésére vonatkozó adatokat lásd Engel Pál Archontológiájában). 49 Anjou oklt. XXXI. 490., 492–493. sz. 50 A városok országgyűlési képviseletéről Gerics József és Kubinyi András között folyt vitába semmilyen módon nem kívánok bekapcsolódni. 51 Anjou oklt. 483. sz. 52 Vö. C. Tóth N.: Vita a keresztes hadjáratról 14–16., különösen 15. 53 Engel P.: Szent István birodalma 138. 54 „...ad festum presens Beati Mychaelis archangeli pro congregatione et consilio generali in premissis facienda huc in Themeswar litteris nostris mediantibus convenire mandassemus” (DRH 1301–1457. 157–174., az idézet a 160–161. oldalon van); Mályusz E.: Zsigmond uralma 167–168., 174.
