C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
3. Az ún. 1486. évi nádori cikkelyek - 3.2. A forrás - 3.2.1. A nádori cikkelyek ismert változatainak szöveghagyománya
A MAGYAR KIRÁLYSÁG NÁDORA 276 kódex, a másik pedig váradi segédpüspöki és imériai (Mezopotámia) címzetes püspöki kinevezőlevele 1547. április 22-ről.101 1548. február 20-án imériai püspökként és már váradi kanonokként kapott engedélyt a pápától, hogy egyidejűleg viselhesse javadalmait, valamint váradi segédpüspök lehessen.102 Két év múlva, 1550 májusában Fráter György levelében nem említette Ilosvay püspöki és segédpüspöki címein kívül más javadalmát.103 Váradi olvasókanonokként 1553 decemberében szerepel először,104 élete végén pedig esztergomi nagyprépost (1559) lett.105 A kódex possessorbejegyzéseiben e változások közül azonban nem mindegyik hagyott nyomot, a kötés előtáblájának belsejébe ragasztott papíron ugyanis ez áll: „St(ep)hani Ilosvai Prepositi ac | Vicarii in Sp(iri)tualibus Ec(c)l(es)ie Agrien(sis) | Episcopi Ymerien(sis), lector(is) Warad(iensis).”106 Az egyetlen újabb be jegyzés Mossóczy Zakariás nyitrai püspöktől származik, amely szerint a kötetet 1582-ben Telegdi Miklóstól kapta.107 Röviden: a kódex az 1550-es évekig, váradi olvasókanonoki kinevezéséig biztosan Ilosvay István tulajdonában volt, utána – talán Nagyszombatba jövetelével – Telegdi Miklóshoz került, tőle pedig Mossóczy kapta meg. Adódik a fentiek után a legfontosabb kérdés, hogy ti. hol történt a kötet anyagának a másolása. A kutatás eddig azt feltételezte, hogy a kódex alapjául szolgáló törvényeket részben Egerben, részben pedig Váradon másolták, összhangban Ilosvay „munkahelyének” változásával.108 E megoldást azonban bizton kizárhatjuk: egyfelől azért, mert az egri várat, kidobva onnan a püspököt és a káptalant, 1541-ben Perényi Péter foglalta el és tartotta ő, illetve kapitánya, Varkocs Tamás egészen 1548. 101 Pray, G.: Specimen hierarchiae 187. – Bunyitay Vince szerint ekkor már váradi olvasókanonok (Bunyitay V.: Váradi püspökség II. 55–57.). 102 ETE V. 7. 103 ETE V. 339. 104 Erre lásd a Fráter György meggyilkolásának kivizsgálása során felvett kihallgatási jegyzőkönyvet: „Stephanus episcopus Imeriensis lector et suffraganeus domini, domini episcopi Waradiensis ... se patre Francisco Bethe genitore ex Illosswar natum esse, annorum 60 circa” (ÖStA HHStA Ung. Akten Allg. Akten Fasc. 72. Konv. B. f. 190. – az adatot Fazekas Istvánnak köszönöm). – Vö. Bunyitay V.: Váradi püspökség II. 56–57., aki szerint 1552-től 1557-ig, a káptalan elköltözéséig váradi prépost volt. 105 Kollányi F.: Esztergomi kanonokok 164–165.; Ladányi E.: Ilosvay kódex 169–170. 106 Mikó G.: Középkori törvényeink 58. 107 Ladányi E.: Ilosvay kódex 169.; a bejegyzés az előtábla belsejére kasírozott lapon: „Hunc libru(m) a R(everendissi)mo Nicolao Telegdino | E(piscopo) Quinqueecclesien(si) accepi. | 1582 Zach(arias) E(piscopus) Nittr(iensis)” (Mikó G.: Középkori törvényeink 56.). 108 Ladányi E.: Ilosvay kódex 170.
