C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
3. Az ún. 1486. évi nádori cikkelyek - 3.2. A forrás - 3.2.1. A nádori cikkelyek ismert változatainak szöveghagyománya
A MAGYAR KIRÁLYSÁG NÁDORA 272 Mathiae, quo dispositum est, quod palatinus sit tutor defuncti regis primogeniti in tenera etate constituti futurique regis) és ebben nin csen szó a kiskorú király megválasztásáról.73 d) Törvényben a nádori cikkelyek első hat pontjára először az Esterházy Pál nádorrá választásáról és hivataláról szóló, 1681. évi 1. törvénycikkben hivatkoznak.74 3.2. A forrás A cikkelyek szövegét eddigi ismereteink szerint több 16. századi kódex őrizte meg, ám ezek közül érdemben ma már jó néhány nem tanulmányozható.75 Továbbá megtalálható a szöveg a Sambucus-féle Bonfini-kiadás (1582) Függelékben, továbbá az első nyomtatott törvénykiadásban (1584), valamint a Quadripartitum bizottsági és dinasztikus változataiban.76 Mindezek mellett rendelkezünk a cikkelyek egy eddig feldolgozatlan 16. századi, de mindenképpen Nádasdi Tamás nádor 1562. június 2-i77 halála előtt készült szövegváltozatával (erről alább még bővebben szólok). Lássuk az egyes kódexeket a bennük szereplő nádori cikkelyek bemásolásának – hozzávetőleges – időrendjében haladva. 3.2.1. A nádori cikkelyek ismert változatainak szöveghagyománya (1) Ilosvay-kódex (CJH I. XL /10., Jánosi M.: Szent István törvényei 227/5., Mikó G.: Középkori törvényeink 55–59., Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, Fol. Lat. 4023., DF 283251.) A kódexet Kovachich Márton György fedezte fel és írta le először, s első másolója, Ilosvay István egri prépost és vikárius után nevezték el. Keletkezését a szakirodalom Kovachich meghatározását elfogadva 1544–1567 73 MOE IV. 378., 468. (Fraknói V.: Magyar ogy. tört. 101–106.) a lábjegyzetben: „az 1486. évi törvénykönyv.” – Az irat jelzete (amelyért Mikó Gábornak tartozom köszönettel): Österreichische Staatsarchiv, Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Ungarische Akten, Comitialia, Fasc. 379., Konvolutum B, fol. 48–55. 74 CJH IV. 264–265. – Vö. még Iványi E.: Esterházy Pál 18., 43. 75 Amelyek igen, azokat lásd DRH 1458–1490. 313–314. 76 Illés J.: Közjogi interpolátiók 44–49.; Pálffy G.: Magyar Királyság 255–256. 77 Pálffy G.: Magyar Királyság 258.
