C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
2. A királyi helytartóság története - 2.3. A helytartóság kialakulása és kiteljesedése (1490–1562) - 2.3.3. I. Ferdinánd uralkodása idején . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 236 2.4. Részösszegzés
A KIRÁLYI HELYTARTÓSÁG TÖRTÉNETE 247 helytartói kinevezésében ellenben Lajos király nem rendelt senkit tanácsadónak a nádor mellé. Ehhez képest ugyan némileg meglepő, de az új államberendezkedéssel teljes mértékben indokolható,567 hogy Ferdinánd király mind Mária királynét, mind pedig Bátorit úgy nevezte ki helytartójává, hogy azzal gyakorlatilag egy velük együtt hatfős (helytartói) tanács fejévé tette őket. Ez némileg megváltozott Szalaházi Tamás és Thurzó Elek közös, illetve az utóbbi egyedüli helytartósága idején, amikor ugyan szintén voltak tanácsosok (noha nevük nem ismeretes), de nem tartózkodtak állandóan a helytartó(k) mellett, azaz a tanács, mint „hivatal”, megszűnt létezni.568 A korábban létező helytartói tanács visszaállítására először Várdai Pál esztergomi érsek, főkancellár tett javaslatot 1535-ben, ennek nyomán még az az évi országgyűlésen törvénybe (16. tc.) iktatták, hogy a helytartó mellé a főpapok és bárók közül hét személyt kell kinevezni.569 A helytartói tanács mindezek ellenére nem működött Thurzó Elek hivatalviselése alatt. A változás Várdai Pál helytartói kinevezésével (1542) következett be, amikortól valóban adatolható a tanács működése.570 A másik nem lebecsülendő változás hatáskörük terén következett be, ám mielőtt ezt részletezném, még egy ezzel kapcsolatos dologról kell szólni. A helytartók területi hatásköre nem terjedt ki az egész Magyar Királyság területére.571 Ezt pozitív adatokkal nem tudom alátámasztani, a forrá sok hallgatása azonban ezúttal beszédes lehet: az ismert királyi kinevezőlevelek egyike sem tért ki a helytartók területi joghatóságára (talán ezért is kerülte el ez eddig a kutatás figyelmét). Ha megvizsgáljuk Bátori István helytartói okleveleit és leveleit, akkor azt látjuk, hogy van olyan kiadványa, amit a dalmát-horvát-szlavón bán jogi és területi hatókörében lévő személyekhez intézett: a parancslevelében Varasd megye nemességét szólította fel a hadiadó ügyében.572 Tovább erősíti abbéli gyanúnkat, amely szerint a helytartó rendelkezhetett szlavóniai ügyekben, Bátori Györgynek testvéréhez szóló levele is. György ebben beszámolt fivérének a So-567 Vö. erre Ferdinánd 1526/1527. fordulóján véghezvitt intézkedéseit: az Udvari és a Titkos Tanács létrehozása, kancellária átszervezése (Pálffy G.: Magyar Királyság 89.). 568 R. Kiss I.: Helytartótanács LXXXVII–LXXXVIII., Ember Gy.: Helytartói hivatal 146– 147. 569 Ember Gy.: Helytartói hivatal 147. 570 Helytartóságára lásd Laczlavik Gy.: Várday Pál 74–82.; a helytartótanácsra és tevékenységére lásd R. Kiss I.: Helytartótanács LXXXVIII –CVIII., passim, valamint Ember Gy.: Helytartói hivatal 149–153. 571 A kérdésre Neumann Tibor egy beszélgetésünk során irányította rá a figyelmemet. 572 Helytartói oklt. 115. (1522. júl. 19.).
