C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
2. A királyi helytartóság története - 2.3. A helytartóság kialakulása és kiteljesedése (1490–1562) - 2.3.2. II. Lajos király uralkodása idején
A MAGYAR KIRÁLYSÁG NÁDORA 230 nem használta a királyi helytartói címét. Az első, helytartóként kibocsátott oklevele február 26-án, azaz II. Lajos elindulásának napján kelt.479 Ettől kezdve a király hazatéréséig folyamatosan adott ki e minőségében okleveleket és leveleket (természetesen olyan oklevele is rengeteg van, amelyben – az ügy természetéből eredően – csak a nádori tisztségét tüntették fel). Bátori, amint azt már Perényi esetében is megszokhattuk, helytartói kinevezése után jórészt Budán tartózkodott és csak rövid időre hagyta el a fővárost. 1522. január elejétől szeptember 20-ig Budán tartózkodott, ahonnan elindult az Alsó részek felé: 21-én Gubacson, majd október 17-e és november 25-e között Futakon (Bács m.), december 5-én Madarason (Bodrog m.) időzött, hogy aztán 11-én már ismét Budán legyen. Itt is maradt aztán egészen 1523. március 29-ig. Budáról Babócsára ment (ápr. 5–14.), majd az ország déli határára, végül május elején visszatért Budára az országgyűlésre, ahol 13-án leváltotta a király a nádorságról.480 Bátori István nádor 14 hónapos királyi helytartósága alatt kibocsátott ösz szes oklevelének részletes ismertetése helyett – mivel az általam összeállított oklevéltár481 alapján bárki tájékozódhat tartalmukról –, néhány pél dával illusztrálom tevékenységét. Az intézkedéseit hatáskörönként csoportosítottam (lásd a 17. táblázat ot). Az igazságszolgáltatással összefüggő bírói oklevelek közül csak azokat – a fontosabbakat – vettem fel a táblázatba, amelyeket a helytartó személyéhez köthetünk, mivel a többit – a szokásoknak megfelelően – ítélőmestere, Ellyevölgyi János jegyezte. A táblázat végén, elválasztva a többitől, a katonai jogkörére utaló oklevelek találhatók, de ezek esetében egy nagyon fontos dolgot hangsúlyoznom kell: e funkciót valószínűleg nem a helytartói kinevezése alapján – hiszen abban egy szó sem esik erről –, hanem az előző évi Erzsébet-napi országgyűlésen történt főkapitányi kinevezése482 révén gyakorolta (ennek a ké sőbbiekben fontos következményei lesznek). 479 DF 229357. 480 C. Tóth N.: Ki kicsoda 38–40.; ápr. 5-re: Helytartói oklt. 205. 481 Vö. Helytartói oklt. 482 1521. 23. tc. (CJH I. 796–797.).
