C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)

2. A királyi helytartóság története - 2.3. A helytartóság kialakulása és kiteljesedése (1490–1562) - 2.3.1. II. Ulászló király uralkodása idején

A KIRÁLYI HELYTARTÓSÁG TÖRTÉNETE

209

A két királyi helytartó rövid idejű, az uralkodót helyettesítő tevékenységének nem várt helyen lett következménye: az országgyűlés, reagálva az új intézményre, a törvényekben is megjelenítette azt. Az 1504. évi törvény 23. cikkelyének 2. paragrafusa szerint, akiket csalárd módon tizedfizetésre köteleztek, és nem fizetésük miatt egyházi büntetéssel sújtottak, azokat a király, vagy távollétében a helytartója elé kell idézni (locumtenentis eiusdem evocentur in presentiam).

345

II. Ulászló király harmadik és negyedik külföldi útja, 1509 és 1511 között pár hónap eltéréssel követte egymást. Valamikor 1508 decemberének közepén Ulászló király Nagyszombatból arról értesítette a délvidéken tartózkodó nádort, hogy a következő év Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepekor (február 2.) Prágába fog utazni, ahol fiát, Lajost cseh királlyá koronáztatja.346

Valószínűleg Perényi Imre értesítése után, december 21-én Ulászló király Egervári Istvánnak is írt, miszerint a tőle kapott fizetéséből szereljen fel annyi lovast, amennyit tud, majd csatlakozzon hozzá csehországi útja idejére.347

Ulászló király 1509. január végén indult el Nagyszombatból (jan. 26.)348

Brünnbe (febr. 4–7.).349

Hogy ott meddig maradt, nem tudjuk, de egy hónap múlva már Prágában volt (márc. 7.),350

ahol március 12-én, vasárnap lezajlott Lajos magyar király cseh koronázása.351

Ulászló király a fia utódlásának biz

-345 CJH I. 685., vö. Gábor Gy.: Kormányzói méltóság 97. (érvelése, amely szerint „ez a törvényi intézkedés tulajdonképpen fölösleges volt, mert az 1485 [!]: X. t.-c.-ből már úgy is következett a helytartónak ez a joga, illetve kötelessége”, a jelen munka 3. fejezetében leírtak fényében nem állja meg a helyét).

346 „...nos in antea ignoravimus, tamen sua maiestas ex itinere nobis scripsit videlicet de Naghzombath, quod sua maiestas in futuro festo purificationis Beate Marie virginis Prage constituere et ibi filium suum dominum Lodovicum regem cum corona regni Bohemie coronari facere vellet” (DL 25530.; Perényi Imre nádor 1508. dec. 29-i, Valpó várából Kanizsai Györgyhöz küldött levele).

347 DL 46880.

348 Házi I/6. 247., „Commissio propria domini regis”.

349 Házi I/6. 248., „Commissio propria domini regis”; Győr 33.

350 DF 254001.

351 „Heri serenissimus dominus Ludovicus rex filius noster charissimus puta tertia dominica quadragesime, que Oculi nuncupatur, corona regni huius nostri Bohemie omnium subditorum nostrorum pari consensu in ecclesia archiepiscopali coronatus fuit nobis presentibus in regem Bohemie, quod felix faustumque Deus clementissimus in nostram omniumque nostrorum et totius Christianitatis consolationem perpetuo fortunet et prosperet et quoniam nobis certo persuademus vos ex hoc singularem quandam letitiam concepturas. Iccirco volumus eisdem per hunc specialem nostrum oratorem et consilia-