C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)

2. A királyi helytartóság története - 2.3. A helytartóság kialakulása és kiteljesedése (1490–1562) - 2.3.1. II. Ulászló király uralkodása idején

A KIRÁLYI HELYTARTÓSÁG TÖRTÉNETE 203 telezzük, hogy ez lehetett az „az uralkodót érintő ügy”, amit el kellett in­téznie. A másik pedig az immáron több nyolcad óta szünetelő kúriai bíró­ságok újraindítása. Várdai püspököt – csakúgy, mint Bónis Györgyöt – va­lószínűleg az Orbán egri püspöknek a nádori bíróság élére történt – előző évi – Mátyás király általi kinevezése308 tévesztette meg. Összefoglalóan tehát az mondható, hogy sem ekkor, sem korábban nem nevezett ki Mátyás király külföldi távollétei idejére helyetteseket. 2.3. A helytartóság kialakulása és kiteljesedése (1490–1562) Az alábbi fejezetben Fráter György helytartóságát (1542–1551) nem vizs­gálom, teszem ezt több okból is: egyrészt nem a király, hanem az erdélyi rendek az 1542. márciusi tordai országgyűlésen fogadták el, hogy e tiszt­séget Izabella özvegy királyné és Szapolyai (II.) János nevében viselje – a kormányzói helyett. Másrészt, ennek megfelelően az általa gyakorolt ha­táskörök is az utóbbinak feleltek meg. Jóllehet utólag, az év őszén I. Fer­dinánd király is kinevezte Bátori Andrással együtt „erdélyi helytartójává”, ekkor viszont a korábbi erdélyi vajdai méltóságot értették alatta (Bátori nem tudta érvényesíteni jogait). Fráter György ugyan haláláig feltüntette kiadványaiban a locumtenens címet, de ettől függetlenül a legfontosabb tisztsége – maguk a kortársak is így nevezték – a kincstartói volt.309 2.3.1. II. Ulászló király uralkodása idején310 A Mátyás halála után a magyar trónra meghívott, majd azt elfoglaló Ja­gelló (II.) Ulászló király uralkodásával némileg hasonló időszak vette kez­detét, mint Luxemburgi Zsigmond német királlyá választásakor: az új uralkodó 1471 óta egyúttal cseh király is volt, és a magyar trón elnyeré­séig Prágában tartotta udvarát, amelyet ugyan 1490-ben áthelyezett Bu­dára, de időről időre másik királyságát is fel kellett keresnie. Az első uta-308 „...in causis in presentia palatinali vertentibus per ... regem ... iudex deputatus” (1487. nov. 6.: DL 69513.). 309 Oborni T.: Az ördöngös Barát 133–135. 310 Az 1490 és 1526 közötti királyi helytartók listáját, amely a jelen munka alapján készült, ezért külön nem hivatkozom, lásd Archontológia 1458–1526. I. 79.

Next

/
Oldalképek
Tartalom