C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
2. A királyi helytartóság története - 2.2. A király helyettesítése a kezdetektől 1490-ig - 2.2.4. I. Ulászló király uralkodása idején
A MAGYAR KIRÁLYSÁG NÁDORA 196 személyes jelenlét bírósága – összefüggésben a nyári országgyűlés döntésével – az uralkodó Budáról történt elutazása alatt, sőt annak halála után is, egészen az 1445. évi vízkereszti nyolcadig folyamatosan működött, és a király neve és pecsétje alatt oklevelezett,242 ráadásul kiadványaikon alka lomadtán feltüntették a vikáriusok közreműködését is. A vikáriusok által „jegyzet” oklevelek sora azonban meglehetősen rövid: 1444. szeptember 18-án – gyakorlatilag az uralkodó külföldre lépésével – indult és a hónap végéig szinte folyamatosnak mondható,243 majd bő másfél hónap szünet után, november 17-ről maradt fenn az utolsó ilyen típusú oklevél.244 En nek egyébként meglehetősen prózai oka lehetett: a méltóságviselők nagy része elhagyta Budát,245 november–december folyamán csak a nádor és Pálóci Simon lovászmester246 (dec. 22.), 247 illetve az országbíró (nov. 19.) 248 mutatható ki ott. A főpapi kar tagjairól az említett egri püspökön kívül csak két személy hollétéről tudunk valamit: az esztergomi érsek december 6-án testvérével, Tamás komáromi ispánnal a Nyitra megyei Surányban,249 Monoszlói Csupor Demeter knini püspök pedig november 4-én a Kőrös megyei Szarvaskőn volt,250 azaz ők sem Budán tartózkodtak. A fentebb elősorolt, vikáriusként szóba jöhető személyek közül vissza kell térnünk Rozgonyi György országbíróhoz, mivel az ő „címhasználata” több szempontból is tanulságos. Az országbírónak és ítélőmesterének, Ha-242 Bónis Gy.: Jogtudó értelmiség 156–163.; az utolsó okleveleket 1445. febr. 16-ról ismerjük (DL 13835-6.). – 1445 márciusában már az „országnagyok” adtak ki oklevelet, a szokásosnak mondható váci keltezéssel (DF 222217.). 243 Szept. 18., 29.: „Commissio propria domini regis ex deliberatione dominorum baronum, vicariorum” (DF 222210., DL 33791.); szept. 19., 23., 29.: „Commissio propria domini regis ex deliberatione baronum, vicariorum et magistrorum prothonotariorum in iudicio facta” (DL 58108., 13802., Zichy oklt. IX. 83.); szept. 22., 24.: De commissione dominorum baronum, vicariorum” (DF 222215., 222211.). 244 DF 222214., „Commissio propria domini regis ex deliberatione regnicolarum(?)”. 245 Újlaki Miklós erdélyi vajda okt. 20-án még Budán (Pálosfalvi T.: Cilleiek és Tallóciak 70. 151. jegyzet), 27-én már a Veszprém megyei Bátorkőn (DL 102492.), Tallóci Matkó dalmát-horvát bán szeptember–október fordulóján még Budán, de nov. 20-án és 23-án már a Körös megyei Prodavízen (Pálosfalvi T.: Cilleiek és Tallóciak 70. 151–152. jegyzet, DF 218770.); Garai László macsói bán okt. 28-án Siklóson (DF 260354.), míg Maróti László volt bán dec. 22-én Valpón (Zichy oklt. IX. 91.) tartózkodott. 246 Archontológia 1301–1457. I. 42. 247 Zichy oklt. IX. 90. 248 DL 13817. 249 DF 248787. 250 Pálosfalvi T.: Cilleiek és Tallóciak 71., vö. Egyházi arch. 1440–1526. 76., 124. 1. jegyzet.
