C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
2. A királyi helytartóság története - 2.2. A király helyettesítése a kezdetektől 1490-ig - 2.2.3. Luxemburgi Zsigmond és Habsburg Albert uralkodása idején
A KIRÁLYI HELYTARTÓSÁG TÖRTÉNETE 193 szept. 15. között lehet kimutatni213 – sikerült elfoglalnia. 214 Tabor alól ismét Prágába tért vissza, ahol szeptember 18-tól215 pontosan egy hónapon át időzött (okt. 18.),216 majd egy hosszabb görlitzi (okt. 29. – nov. 13.) 217 tartózkodás után november 20-tól218 három és fél hónapra (1439. márc. 4-ig) 219 Boroszlóba tette át székhelyét. Innen Olmützön (márc. 16–18.)220 keresztül április legelején ér kezett vissza Magyarország nyugati kapujába, Pozsonyba (ápr. 1.).221 Albert király egyévnyi távolléte idejére az ország kormányzását Erzsébet királynéra és szintén vikáriusokra – közülük csak Pálóci György esztergomi érsek és Hédervári Lőrinc nádor nevét ismerjük – bízta,222 akiknek a működése 1438. április 24-től223 1439. március 15-ig 224 adatolható. Az ok levelek közös jellemzője, hogy a király neve és titkospecsétje – amely ekkor a váci püspök, Gatalóci Mátyás alkancellár és a személyes jelenlét vezetője kezelésében volt225 – alatt Vácon 226 vagy Budán 227 bocsátották ki azokat.228 Részletesebb kutatások híján is elmondható, hogy az Albert uralkodása alatt kialakult gyakorlat minden bizonnyal egyenes folytatása volt az apósa, Zsigmond távolléte idején kimutatható kormányzási mód-213 RI XII. n. 322.; DL 102081. (RI XII. n. 344.), „in descensu nostro campestri prope civitatem Tabor vocatam partium Bohemie”; „Relatio Stephani de Rohoncz militis”. 214 Huber, A.: Ausztria története II. 478–479. 215 RI XII. n. 345., „Ad relationem domini Hasskonis de Waldstein Iohannes Tussek”. 216 DL 92886., „Commissio propria domini regis”. 217 RI XII. n. 422a., RI XII. n. 423., „Commissio domini regis litteratorie facta”; RI XII. n. 468., „Ad mandatum domini regis Petrus Kalde prepositus Northusiensis”. 218 RI XII. n. 475., „Ad mandatum domini regis Marquardus Brisacher”. 219 RI XII. n. 660., „Ad mandatum domini regis Caspar Sligk cancellarius”. 220 RI XII. n. 669., „Ad mandatum domini regis Iohannes Tussek”; RI XII. n. 671. 221 RI XII. n. 684., „De mandato domini regis et domine regine”. 222 Az időszak részletes elemzését lásd Mályusz E.: Kancelláriai tevékenység 312–313.; Uő: Albert király 131. 223 DL 13179., „De commissione prelatorum et baronum vicariorum”; DL 13180., „De commissione domine regine ac prelatorum et baronum vicariorum”. 224 DF 275264., „Commissio propria domine regine prelatis et baronibus vicariis referentibus”. 225 Mályusz E.: Rendi állam 579–580.; Uő: Kancelláriai tevékenység 309–312.; Uő: Albert király 131. 226 Például: 1438. okt. 26. (DL 31493., titkospecsét, „De commissione domine regine ac prelatorum et baronum vicariorum”). 227 Például: 1439. jan. 12. (DL 13290/2., titkospecsét, „De commissione domine regine ac prelatorum et baronum vicariorum”). 228 A pecsét, illetve annak használata körüli, Mályusz Elemér által vizionált „bonyodalmakra” – amelyekkel, mivel az eseményeknek más magyarázata is lehetséges, nem tudok egyetérteni – lásd Mályusz E.: Kancelláriai tevékenység 303–304.; Uő: Albert király 126–130.
