C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
1. A nádori méltóság betöltésének módja és szabályozása (1342–1562) - 1.3. A nádor személye (1342–1530) - 1.3.3. A „nádori honor” – a nádor fizetése
A MAGYAR KIRÁLYSÁG NÁDORA 154 lében ... a nádorra bízta Budát, akinek a vár fenntartására külön jövedelmet bocsátott rendelkezésére”.891 Más adataink alapján ennek ideje ponto síthatónak látszik. Az biztos, hogy 1412. február 13-án még Zubor (Zoelus de Nassis) volt a budai várnagy, a Garaihoz köthető első várnagyot viszont csak 1416 augusztusából ismerjük.892 Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy Zubor 1413 elején már Csókakő várnagyságát és a vele összekapcsolt Fejér megye ispánságát viselte.893 Azaz semmi akadálya nem lehetett annak, hogy a ná dor már 1413-tól a helyébe lépjen a budai vár élén.894 Mindez azt jelentheti, hogy – amennyiben Garai veszprémi ispánságát is idevonjuk – 1412-től a nádor fizetése megoldott lehetett. De mi volt ez előtt? Mint korábban már szó esett róla, nehéz magyarázatot találni arra, hogy miért viselte Garai Miklós 1406-tól 1409-ig kilenc megye ispánságát. Ha az előbbi gondolatmenetet folytatjuk, akkor e kilenc megye birtoklásának a politikai okokon túl895 gazdasági oka is lehetett: Heves – amelynek ispánsága Borsodéval volt összekötve – és Szabolcs megye kivételével ugyanis a többi megyében jelentős királyi birtokok – Abaújban Boldogkő és Regéc várak és uradalmaik, Árvában az árvai, Borsodban a diósgyőri, dédesi és cserépi uradalmak, Liptóban Nagyvár, Likava és Újvár várak és uradalmaik, Sárosban a sárosi, Szepesben a szepesvári uradalom, Trencsénben Trencsén, Kasza, Szúcsa és Oroszlánkő várak és uradalmaik896 –, és ezáltal jövedelmek voltak. A nádorok fizetése tárgyában leírtakat tehát a következőképpen foglalhatom össze: 1402-ig a mindenkori nádorok a király által honorként átadott birtokok (királyi várak és uradalmaik, ispánságok) jövedelmét élvezték, 1402-ben a kormányzati reform nyomán – amelynek egyik kiváltó oka a királyi birtokállomány átalakulása volt897 – a méltóságviselők, valójában per sze az általuk viselt méltóságok, elvesztették területi hatalmukat és ezzel együtt jövedelmeik jelentős részét. Ennek pótlásáról szintén e reform kere-891 Kubinyi A.: Budai udvarbírók 243–244. 892 Archontológia 1301–1457. I. 287. 893 Uo. 128., 296. – Halála után, 1417-ben Zsigmond király távollétében Garai Miklós foglalta el az ispánságot, nyilván a vikáriusi kinevezése értelmében foglalta le a megyét (ZsO VI. 716. sz.; vö. C. Tóth N.: Király helyettesítése 291.). 894 Ezt egyébként indokolhatná ekkori vikáriusi kinevezése is. 895 Lásd fentebb részletesen! 896 Archontológia 1301–1457. I. 94., 99., 118., 150., 170., 195., 211.; vö. Engel P.: Királyi hatalom 49. 897 Jóllehet korábban is volt már arra példa, hogy egy tisztségviselő, jelen esetben az országbíró kinevezésekor (1278) területi hatalmat (Moson megye ispánságát) és jövedelmet (évi ezer márkát) is kapott (Erdélyi Okm. I. 359. sz., az adatra Szőcs Tibor hívta fel a figyelmemet) a királytól.
