C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
Bevezetés
BEVEZETÉS 14 lendő azonban kénytelen voltam a tisztség szót is többször alkalmazni. Ugyanakkor – ha szükséges – tudok eljárásomra magyarázatot adni: a nádor az országlakosok oldaláról nézve a Magyar Királyság legrangosabb, másként legelső világi méltósága, míg az uralkodó nézőpontjából a Magyar Királyság legelső tisztségviselője volt. Mindezek mellett nem végeztem kutatásokat a nádorok általam ideiglenesen felvettnek nevezett feladatairól sem. Az egyik ilyen a király – elsősorban Bátori Istvánnak I. Ferdinánd 1527. novemberi – koronázása alkalmával betöltött szerepük. Ennek vizsgálata alól felment az, hogy nemrégiben Pálffy Géza összefoglalta mindazt, amit tudni lehet a kérdésről: a nádor – véleménye szerint – azért helyezhette – Podmanicki István nyitrai püspökkel együtt – Ferdinánd fejére a koronát, mert a szokásjog kijelölte esztergomi érsek a koronázási szertartáson nem tudott részt venni, mivelhogy a szék Szalkai Lászlónak a mohácsi csatában bekövetkezett halála után nem volt betöltve.10 A nádorok ilyen feladatáról a középkori királykoronázásaink idején nem tudok, jóllehet abban kiemelt szerepet játszottak. Mint ismeretes, a kétéves Lajos herceg 1508. június 4-i, székesfehérvári11 koronázási ceremóniáján a királyi koronát Perényi Imre nádor vitte a menetben,12 illetve ő kérdezte meg a jelenlévőket arról, hogy „akar ják-e Lajost királynak”.13 A nádorok másik ilyen alkalomszerűen felvett feladata a Szent Korona őrzése volt. A koronaőrök – akik mindig „párban voltak” – archontológiája 1490-től kisebb-nagyobb hiányokkal Iván László jóvoltából rendelkezésünkre áll. Az általa végzett kutatások alapján egyértelmű, hogy csak Szapolyai István (1493–1499 között), illetve Perényi Imre (1508–1519 között) töltötte be az egyik koronaőr szerepét (1527 novemberétől pedig Bátori István),14 és ennek elnyerésében nem nádori hi vataluk, hanem egyéb okok – így például az adott időpontban a kormányzat „erős emberei” voltak – játszottak szerepet (nem véletlen, hogy a tisztségben mindkettőjüket gyermekük, Szapolyai János, illetve Perényi Péter követte). 10 Holub J.: Nádor koronázási szerepe, passim; Fügedi E.: Koronázások rendje 271.; Pálffy G.: Királykoronázás 1561. évi javaslata 495–496.; Uő: Koronázási jog; Uő: Magyar Királyság 260.; Solymosi L.: Esztergomi érsek koronázó joga 11. 11 Szabó D.: Küzdelmeink 108–109.; Bartoniek E.: Koronázási eskü 43. 12 Király J.: Pozsonyi vám- és révjog 69., 1. jegyzet, vö. Pálffy G.: Koronázási zászlók 19–20. 13 Fügedi E.: Koronázások rendje 269. 14 Iván L.: Visegrád 200., a korábbi és későbbi időszakra lásd uo. 120–122.; vö. még Fraknói V.: Nádori hivatal 102.
