Szentpéteri József (szerk.): „Barátok vagyunk, nem ellenfelek”. László Gyula és Györffy György kapcsolata írott és fényképes dokumentumok alapján (Budapest, 2019)
LEVELEK ÉS MÁS ÍROTT DOKUMENTUMOK - [D55] 1995. április 30. László Gyula: Curriculum vitae
LEVELEK ÉS MÁS ÍROTT DOKUMENTUMOK 183 MTA Régészeti Főbizottságának tagja: 1950. ápr. 8-tól mintegy 30 éven át, ugyancsak tagja az MTA Építészettörténeti Főbizottságának mintegy 20 éven át. Múzeumi Központ előadója: MOK 559/1951. – 1950. ápr. 1-től. Nemzeti Múzeum középkori osztály vezetője, 1953. febr. 2. Nyilvános rendes tanár: Okt. Min. 14/855 – 23/1957. XII. ü. o. Tudományok doktora: TMB 1966. okt. 5. – 723. 1957. I. 1. Tanszékvezető egyetemi tanár: 1969. szept. 23. Rektor. Nyugdíjazás: ELTE 1940/1/1980. Családja: felesége Vidra Mária középisk. tanár, festőművész, 1910. II. 26.; leánya: L. Emőke (1939. XI. 21.) művészettörténész, az Iparművészeti Múzeum osztályvezetője, két unoka: Krisztina és Csilla, fia: Zoltán építészmérnök (1945. II. 3.). Kitüntetések: Munka Érdemrend arany fokozata: ET VI. – 22./3/80. 134. Finn Oroszlán Rend lovagja: 1970. I. 12. Bulgária 1300 éve, kitüntető oklevél 1981. Aranykoszorús Csillagrend: 1985. ápr. 4. VI–6/1685. 1991. március 15. Széchenyi-díj; 1993. Budapestért díj; 1994. Belváros–Lipótváros díszpolgára. Kiváló tanár stb. A Magyar Régészeti Társulat és a Néprajzi Társaság, valamint az Ó-magyar Kultúra Társaságának tiszteletbeli tagja. A nemzetközi Finnugor Társaság, a Römisch-Germanisches Institut, valamint a Szláv Régészeti Bizottság (UIAS) tagja. A Magyar Köztársaság Középkeresztje a csillaggal: 1995. március 15. Lezárva: 1995. április 30-án. Forrás: László Gyula: 1910-ben születtem... Egy a XX. századot végigélt magyar ember emlékezései. Magyar Helikon 5. Életünk Könyvek (Szombathely), 1995. 8–9.
