Szentpéteri József (szerk.): „Barátok vagyunk, nem ellenfelek”. László Gyula és Györffy György kapcsolata írott és fényképes dokumentumok alapján (Budapest, 2019)
LEVELEK ÉS MÁS ÍROTT DOKUMENTUMOK - [D15] 1965. június 11. Györffy György hozzászólása a középkori régészet tervéhez
LEVELEK ÉS MÁS ÍROTT DOKUMENTUMOK 89 [D15] 1965. június 11. Györffy György hozzászólása a középkori régészet tervéhez (kézzel írott fogalmazvány, javításokkal, borítékban) Hozzászólás a középkori régészet tervéhez Holl Imre áttekintést adott középkori régészetünk múltjáról és feladatairól. Át tekintésében alapjában véve helyesen vázolta a történteket és tennivalókat. Ami a múltat illeti, e tekintetben legyen szabad két korrekciót tennem. Egyrészt a Szabó Kálmán által közzétett kiskunsági ásatásokat Papp László vezette, aki pécsi múzeumi igazgatósága alatt is elősegítette az ilyen irányú kutatásokat. Másrészt a Nagykunság középkori régészeti felkutatása már 1949 előtt kezdetét vette. Nem említve korábbi kezdeményeket, 1946-tól Méri István a Néptudományi Intézet középkori faluásatási programjában végzett beható terepbejárást e területen, és ő tárta fel Móric falut. 1949 táján településtörténeti előkészítés után állítottunk össze Méri Istvánnal egy olyan középkori ásatási tervet, amely a megszámlálhatatlan terv és jelentés sorsára jutott. Ha meg nem semmisült, valamelyik szekrény vagy irattár mélyén porosodik, amíg levéltári anyag nem lesz belőle, hogy majdan a XXI. században egy tudománytörténész rábukkanjon. Emlékezetem szerint ebben néhány célásatásra történt javaslat. Terepbejárásra kijelöltünk egyrészt olyan elpusztult Árpád-kori falvakat, amelyeket csoportipart végző népek laktak; másrészt olyanokat, amelyeknek különféle etnikumú lakói voltak. Javasoltuk egy-egy monostor és udvarhely feltárását is. Ennek kapcsán került sor pl. Koppánymonostor felkutatására, továbbá Árpás besenyő falu helyének megállapítására. Az említett terv talán még ma sem avult el teljesen. Holl Imre összefoglalójában helyesen hívja (fel) a figyelmet egy olyan tennivalóra, amelyben a magyar kutatás elmaradt a szomszédai mellett: a korai magyar földvárak kutatása. Történeti földrajzi munkánk során több Árpád-kori földvárat bejártunk. Abaújvár, Borsodvár és Hontvár mellett a baranyai székely ispánság központja, Váty vára volt különösen tanulságos. 1958 táján már kétharmad részben elhordták; a vörös égetett falvonulatról úgy látszik, hogy ez is a jellegzetes cserépvárak sorába tartozott, amilyen Sopron, Doboka
