Szentpéteri József (szerk.): „Barátok vagyunk, nem ellenfelek”. László Gyula és Györffy György kapcsolata írott és fényképes dokumentumok alapján (Budapest, 2019)
LEVELEK ÉS MÁS ÍROTT DOKUMENTUMOK - [D18] 1966. július 7. Györffy György lektori jelentése László Gyula művéről
LEVELEK ÉS MÁS ÍROTT DOKUMENTUMOK 97 hogy volt névtabu is. Figyelemre méltó még, hogy egyetlen nemzetség tagjai sem viselték totemősük nevét! 72–73. l. képeihez: Az oroszlán nem totemős, viszont a kígyó az volt! Vajay szerint a medve is, bár én a medvekultuszt nem sorolom ide. 86–87. l. Nem ajánlatos, hogy modern politikai térképre vigyük rá az őstörténeti jelenségeket. Alapul olyan vegetációs térkép választandó, mint pl. a Történelmi Atlasz 6c. lapja. A térkép berajzolt vonalai ellentétben állanak az írott források vallomásával, valamint a nyelvészek és történészek nagy többségének mai felfogásával. Az őshazát csak a Volgától nyugatra feltüntetni szélsőséges, egyoldalú nézet. A tengernyi irodalom mellett legyen elég itt Németh Gyula legújabb tanulmányára hivatkozni: Acta Linguistica 16 (1966) 1–21. A zöm a Volgától keletre tüntetendő fel; Muromtól DK-re törlendő. A szavárd nyíl vékonyabban nem Karsz felé, hanem Tbiliszi mellett K-re irányítandó. A magyar nyíl délebbre, közelebb a Meótiszhoz irányítandó. Meótisz kiírandó, hiszen ez a Hunor és Magyar monda színtere!!! A magyar szállásterületből a Brassótól keletre levő háromszög, valamint a Kárpátgerinc törlendő, ugyanakkor Kassa (Košice) mellett a Sárosi medencéig meghosszabbítandó. A VII. század felírás VII–IX. századra javítandó. A magyar népre valló népnevek zöme nem hozható az őshazával kapcsolatba, hanem, mint ez általánosan elfogadott, magyar szórványt jelez, mely a mongol korban keletkezett. Arra, hogy a kangar támadás három részre szakította volna a magyarokat, a források mit sem tudnak. A szerző közli, hogy elmélete eltér a közismerttől és közlésével azt a célt szolgálja, hogy a közönség követni tudja a vitákat. A közönség azonban csak úgy tudja követni, ha a szerző rendszeresen közli a másik, általánosabban elfogadott nézetet is. Az őshaza és az útvonal tekintetében mindenesetre nem lehet olyan beállítást adni, hogy két egyenrangú ellentétes nézet áll szemben egymással. 92–93. l. A sírszobrok hiányából nem lehet olyan messzemenő következtetéseket levonni, mint a szerző teszi. Nem minden török nép állított kamennaja babát, viszont a magyar nép nem török, és nem is lehet követelni „török” sírszobrokat temetkezésükből. A magyarok levédia–etelközi hazája nem ilyen ötletek, hanem írott források alapján igazolható. Sajnálatos, hogy a szerző az egykorú írott források vallomását elhanyagolja.
