Szentpéteri József (szerk.): „Barátok vagyunk, nem ellenfelek”. László Gyula és Györffy György kapcsolata írott és fényképes dokumentumok alapján (Budapest, 2019)

LEVELEK ÉS MÁS ÍROTT DOKUMENTUMOK - [D12] 1963. január 6. László Gyula: Régészet és történelem

LEVELEK ÉS MÁS ÍROTT DOKUMENTUMOK 81 tanulságokon. De a felismerések egyúttal arra is példát szolgáltatnak, hogy mennyire óvatosnak kell lennünk a néprajzi, társadalomtörténeti párhuzamok felhasználásánál, nehogy sémába fullasszuk a történelmet. Pl. az avar tízes rendszer legszebb párhuzama a mongol társadalomban található, de megvan a magyaroknál, székelyeknél s máshol is. Mégis hiba lenne pl. a mongol társadalomról való tudásunkat egyszerűen rávetíteni az avarra, mert más előzmények, más körülmények közt jött létre. Így magam is csak felhívtam e párhuzamosításra a figyelmet, jórészt azért is, hogy még érzékenyebben figyeljünk az avar anyag hasonló jelenségeire, s ezek szaporodtán pontosabban rajzolhassuk meg az avar társadalom ala­kulását. A túl korai „eredmények” a többi kutatóknál veszélyes feltevések­re csábíthatnak, amelyek elszakadnak a történelem valóságától. Példa erre, mondjuk, a honfoglalók „lovasnomáddá” való minősítése, s az erre épülő számtalan következtetés. A kérdés azonban bonyolultabb ennél, s erre utal a fent ismertetett térképsorozat is, mutatván a földműveléssel való összeforrottságot. Vigyáznunk kell tehát a párhuzamok érvényesíté­sekor, mert akarva-akaratlan ideáltípusokat alkotunk, s a történelem gaz­dagsága helyett szegénységre bukkanunk. Hasonlat: a samothrakéi Niké­hez nyilván fej is tartozott, de ki merne rá fejet tenni, jóllehet tudjuk, hogy feje volt, két szeme, orra, füle stb. stb., csak azt nem tudjuk, milyen volt. Másik példa a régészeti–történeti rekonstrukciókra. A temetőtérké­pek elemzése nyomán derült fény az Árpád család letelepedésének tör­vényszerűségeire: Dunántúl Központ Duna–Tisza köze 1. Levente (Kál birtok) Árpád Üllő 4 (3?). 3–(4). Jutas Solt 5. 2. Tarhos Ugyanez a helyzet a második–harmadik nemzedékben is (vö. honfogla­ló könyvemet). Makkai László ugyanezt találta Szolnok-Doboka honfog­laló nemzetségeinél. Indításomra Győr megyében és Hunyadban népi te­metők és a településrend kapcsolatait találtak meg. 7. A szellemi élet kutatása régészeti módszerekkel Két példa: az egyik a fordított másvilág-képzet. További kutatnivaló, hogy vajon csak egyes törzsek, nemzetségek őrizték-e, vagy pedig általában az öregebb nemzedék, míg a fiatalabbak már ideológiai válságba jutottak vol­na? Másik példa: a magyarszentpáli pillérfő ábrázolása a középkori egy­házba beolvadt népi hiedelmeket mutatja. Középkori kereszténységünket nem szabad a kor nagy szellemeinek (pl. Gellért vagy Mór) teológiájának

Next

/
Oldalképek
Tartalom