Szentpéteri József (szerk.): „Barátok vagyunk, nem ellenfelek”. László Gyula és Györffy György kapcsolata írott és fényképes dokumentumok alapján (Budapest, 2019)
LEVELEK ÉS MÁS ÍROTT DOKUMENTUMOK - [D11] 1955. március 26. László Gyula jelentése a MNM Tudományos Tanácsának
„BARÁTOK VAGYUNK, NEM ELLENFELEK” 70 hogy a Középkori Osztály munkájának tervezése nem került az éppen készülő munkák sodrába, hanem tervszerűen ölelte fel – az adott lehetőségek és munkatársak arányában – honfoglalás kori kutatásunknak mind a négy fontos területét. Elérkeztünk azonban egy olyan pontig, amikor a múltról való számadás nagyjából elkészítve (leletkataszter), be kell látnunk, hogy a jövendő kutatásokhoz (pl. törzsi szervezet, telepkutatás, osztálytagozódás) az eddiginél pontosabban feltárt és az eddiginél több anyag kell. Erről szól a következő rész, amely a tervet öleli fel. A leletkataszter lehetővé fogja tenni olyan munkák pontosabb elvégzését is, amelyekre eddig inkább csak sommásan gondolhattunk (pl. a törzsek közti belső gyepű kérdése, amit földrajzi alapon Glaser Lajos vetett fel). Nem szabad-e nagy történeti kérdések mellett továbbra sem elhanyagolnunk a részletkérdésnek látszó, valójában azonban a történeti képet néha váratlan módon gazdagító részletmunkákat sem (kések, kovácsmesterség, íjtegez, fazekasság), éppen ezek érdekében igyekeztem az osztálynak olyan tagjait is bevonni a munkákba, akiknek eddig csak érdeklődésük peremterületéig jutottak el a honfoglalás kori kérdések (pl. Parádi Nándor, aki a fazekasmesterség technikáját kutatja, a jövőben elvégzi az összes hiteles, honfoglalás kori sírból előkerült edény vizsgálatát). Nem tehetek pontot e beszámolóra anélkül, hogy meg ne említsem az egyetemi képzés mostoha sorsát. A Középkori tanszék mb. vezetője az alulírott. Sajnos a Főosztály nagyon ridegen értelmezett rendelete következtében éppen csak előadásait tarthatja meg, arra azonban – szervezetileg – nem jut lehetősége, hogy behatóbban foglalkozzék a fiatalok nevelésével. Ezt részben a múzeumban, részben – minden ellenszolgáltatás nélkül – magánidejében végzi el. Úgy vélem, hogy az egyetem és a múzeum egymást segítő munkájában más megoldást kell találni, hogy a fiatalok jobban megalapozottan kerüljenek a múzeumokba. Honfoglalás kori régészeti munkánk jövőbeli tervei Míg a beszámoló – a Tt. felkérése értelmében – csak az osztály munkájáról adott tájékoztatást, addig a tervezéskor országos méretekben kell gondolkoznunk, s azon belül kell az osztály munkavállalását megszabnunk. Alapjában véve jövendő tervünket is a jelentésben felsorolt négy kutatnivaló alkotja, s így a terveket is ezek sorrendjében adom élő: Magyar őstörténet. Amint a jelentésből látható, s egyébiránt is köztudomású, a magyar őstörténet régészeti nyomozása két irányban történik: a Káma-mente és az Ural vidék felé, valamint Belső-Ázsia felé. A magam
