Szentpéteri József (szerk.): „Barátok vagyunk, nem ellenfelek”. László Gyula és Györffy György kapcsolata írott és fényképes dokumentumok alapján (Budapest, 2019)
LEVELEK ÉS MÁS ÍROTT DOKUMENTUMOK - [D11] 1955. március 26. László Gyula jelentése a MNM Tudományos Tanácsának
LEVELEK ÉS MÁS ÍROTT DOKUMENTUMOK 67 nem tájegységenként más és más, méghozzá nem csak más és máshonnan való betelepülése következtében, hanem gazdasági alapját tekintve is (pl. a Dunántúl 2 szláv rétege elsősorban földműves, a Tiszamellékiek pedig inkább állattenyésztők). Szorosan id. Fehér Géza munkásságához csatlakozik az osztály tagjai közül Bálint Béláné munkássága. Egy közleményben számolt be a Zalavár községi temetőről és a vári ásatás kerámiájának feldolgozását kapta feladatként. Az osztály két fiatal (gyakornok) tagja igen komoly és módszeres munkát végzett e területen. Kovalovszki Júlia szakdolgozata Szentes környékének régészeti településtörténete, különös tekintettel a honfoglalás és a korai Árpád-kor szakaszaira. Mintaszerű módon gyűjtötte össze a területre vonatkozó térkép- és okleveles anyagot, s rajzolta meg ennek alapján alaptérképét, amelyre a különböző régészeti korok összegyűjtött leletanyagát rávitte. Nemcsak irodalmi és múzeumi munkával dolgozott, hanem pontos terepbejárásokkal hitelesítette az eddigi lelőhelyeket és jó néhány újabb települést is fedezett fel. A másik szakdolgozatot e témából K. Éry Kinga készíti a Szentes Szt. Lászlói temető feldolgozásával. E temető rendkívül érdekes, mert a tiszta honfoglalás kori és a hajkarikás teme tők közt középhelyet foglal el, úgy látszik, egy harmadik temetkezésfajta, talán így is fogalmazhatjuk: egy más fajta népesség temetője. Nála is kiemelkedő, komoly módszere megnyugtató az utánpótlást illetőleg. Mindkét szakdolgozat a Középkori Tanszéken készül – illetőleg a múzeumi munkatervben szerepel. K. Éry Kinga összegyűjtötte honfoglalás kori lelőhelyeinket is (arról alább). A Régészeti Osztály tagjai közül Török Gyula halimbai ásatása gazdagítja e kor ismeretét. Részben e kor kérdéseit érintik Méri István tiszalöki ásatásai, amelyekben egy kora Árpádkori falu részleteit sikerült mintaszerű módszerrel feltárnia (vö. Arch. Ért. 1952). Általános hazai viszonylatban az utánpótlás is biztosítva van. Aggodalommal látjuk azonban, hogy id. Fehér Géza egészsége alaposan tönkrement, s az osztály tagjai közül nem nevelődött mellette olyan utánpótlás, aki munkáját ugyanazon, de még megközelítő színvonalon is folytatni tudná. Szükségét éreztem annak, hogy ezt a tényt felemlítsem, mert a múltról adott gazdag beszámoló id. Fehér Géza betegeskedése miatt, továbbá a két fiatal gyakornok vidéki elhelyezése miatt a jövőben nyilván sokkalta szegényesebb lesz. Meg kell jegyeznünk, hogy a zalavári és a tiszalöki anyag mintaszerűen került leltározásra.