Szentpéteri József (szerk.): „Barátok vagyunk, nem ellenfelek”. László Gyula és Györffy György kapcsolata írott és fényképes dokumentumok alapján (Budapest, 2019)
LEVELEK ÉS MÁS ÍROTT DOKUMENTUMOK - [D04] 1944. március 16. László Gyula levele Püski Sándornak
„BARÁTOK VAGYUNK, NEM ELLENFELEK” 54 amihez még így is kevesen vannak, mert ha ötször ennyien lennének, az sem volna elég, ne rúgják fel, mert akkor nem szolgálnak, hanem rombolnak. Ugye milyen furcsa dolog lenne, ha egy kitűnő geológust azért zárnék ki a munkából, mert, mondjuk, haragban van velem? A munka pedig közben elposhadna, mert szükség volna az ő segítségére is. Ne csináljunk érzelmi dolgokat, hanem menjünk le a nyers valóságig s lássuk meg, hogy együtt kell maradnunk, nem egymás vesztére, hanem egymás segítségére kell lennünk még akkor is, ha a másik látásakor dührohamot kapok, mert nem rólam, nem az egyénről van szó, hanem a közösség szolgálatáról. Teljesen alá kell rendelni érzelmeinket az elvégzendő munkának. Ezen semmi sem változtat, sem a csillagok járása, sem pedig a hatalmi helyzetek változása, a munkát helyettünk senki el nem fogja végezni. Értessed meg velük, Sándor, hogy kötelességük a munka vállalása, mert ők hivatottak elvégzésére. Gondolják meg, hogy rájuk az egész ország magyar népe figyelmez, s [ha] ketten szétválnak, az nem két ember egységének megbontása, hanem egy népé. „Őrzők vigyázzatok a strázsán, az Élet él és élni akar” (Ady). Harcoljál, ha kell, körömmel, káromkodással, rábeszéléssel, de ne engedjed, hogy szétváljanak, mert annak levét csak a munka issza meg. Beszéljél Veres Péterrel is, mutassad meg levelemet, ha jónak látod, egyébként nem szeretném, ha közölnéd, mert az nagyon hátrányos volna pillanatnyilag számomra, mert úgyis annyian fúrnak, ahányan csak tudnak. Szaros társaságnak nem akarnék újabb bunkót adni a kezébe. Ha jónak tartod, zárt körben olvassad fel. Később majd sor kerülhet ennek a kérdésnek nyilvánosság előtt való megbeszélésére is, bár én nem vagyok hivatott annyi kitűnő embernek tanácsot adni, mint íróink. Én is paraszti származású vagyok, s megundorodnék saját fajtámtól, ha nem tudnának a munka síkján kezet fogni egymással. Ölel [László Gyula] Forrás: LGYDA (másolat)92 92 Kézzel írott ceruzás megjegyzések a levél fejlécén: 1944. III. 16.; a levél végén: Püski Sándornak. Levelem Püski Sándorhoz. E levél publikációi: Levél Püski Sándorhoz 1944. III. 16. In: Püski Sándor Emlékkönyv. Egy legendás ember beszédes dokumentumai. Szerk. P ÜSKI István. Püski, Budapest, 2013. 149–151. [fakszimile]; Levél Püski Sándornak 1944. III. 16. In: PÜSKI István – GULAY István: „Ismertem az írók körüli mágneses teret”. Püski Sándor élete hagyatékának tükrében I. 1929–1945. Püski, Budapest, 2015, 194–195. Az eddigi kiadásokra B. Horváth Jolánta hívta föl a figyelmemet, amiért itt is fogadja köszönetemet.
