Szentpéteri József (szerk.): „Barátok vagyunk, nem ellenfelek”. László Gyula és Györffy György kapcsolata írott és fényképes dokumentumok alapján (Budapest, 2019)
LEVELEK ÉS MÁS ÍROTT DOKUMENTUMOK - [D41] 1981. november 21. László Gyula levele Györffy Györgynek
„BARÁTOK VAGYUNK, NEM ELLENFELEK” 156 tétek vannak. Nyilvánvaló, hogy az szokatlan lenne, hogy egy-egy címszót ketten-hárman-négyen-öten írjanak, mindenki a magáét! Pedig így adna képet kutatásunk jelen állásáról. Népneveink egyetlen népre vonatkoznak-e, vagy legalább négyre -ötre, ki dönt? Beláthatatlan „hatalmi” torzsalkodás kezdődik majd el, minek veszed ezt válladra? Tudod, mit akartam javasolni? Azt, hogy a szegedi munkaközösség könyvét kellene alapul venni, azt kibővíteni, és a szómutató szolgáljon lexikonként! Így a folyamatos szöveg biztosíthatná a megértést, a címszavakra szétszabdalt tények állandóan át- és átfednék egymást, és világosság helyett csak növelnék a zavart. Ki írja meg az általad tervezett lexikon címszavait – késhegyig menő harc, amiből én szépen kimaradnék két okból: 1) mert magam sem akarnék részt venni pl. Bartha úrral egy vállalkozásban, 2) mert amúgy is zavaró jelenség lennék örökös kételyeimmel, termékeny bizonytalanságommal köztük, akik mindent határozottan tudnak. Hidd el, szerencsétlen vállalkozás lenne ez a lexikon, és csak fokozná a zavart, ahelyett, hogy tiszta vizet tudna önteni a pohárba! S mindez a vita rajtad csattanna. Csináld meg inkább Árpád-kori földrajzodat, az epochális mű, írd meg inkább termékeny meglátásaidat, ez maradandó értéke történelmünknek. Tudod, Gyurkám, ahogy vénülök, egyre tisztábban látom, hogy történelmünkhöz csak megilletődöttséggel szabad nyúlni, nem hetyke „mindent tudással”. A megilletődöttség persze csak bennünk van, ezt nem szolgáltatjuk ki ebek harmincadjára. Vannak „tudósok”, akiknek olyan mindegy, hogy a „módszert” a bantu négerek társadalmi bajainak magyarázatára alkalmazzák, netán valami kis közép-európai nép – ja, igen a magyarok! – történetére. Ezek anyanyelve is nemzetközi, még legjobb esetben is fordításnyelv, az a lelkük is. Hát szóval Gyurkám, ezért írom meg Neked személyesen a gondolataimat, mert ezek nagyrészt abból élnek, hogy szakmánk tehetségeseit – ők az impotensek – egymásra uszítják. Ebből nem esznek! Emlékezz Gyurkám, hogy ígérted, valamelyik rokonodtól szerzel nekem egy Árpád-kor I-et! Szeretettel ölel híved és barátod: (László Gyula) 1981. XI. 21.
