Szentpéteri József (szerk.): „Barátok vagyunk, nem ellenfelek”. László Gyula és Györffy György kapcsolata írott és fényképes dokumentumok alapján (Budapest, 2019)
KÉT DUDÁS KÉT CSÁRDÁBAN - Családi indíttatás és a kutatóvá érés időszaka (1910–1940) - Tanulságos életpályák
„BARÁTOK VAGYUNK, NEM ELLENFELEK” 14 KÉT DUDÁS KÉT CSÁRDÁBAN Családi indíttatás és a kutatóvá érés időszaka (1910–1940) Tanulságos életpályák „Nagyon köszönöm értékes és érdekes könyved és a bibliográfiai kötetet. Sajnos én nem jutok hozzá, hogy feldolgozzam Apám leveleivel együtt saját levelezésem anyagát, pedig tanulságos két életpályát tudnék ábrázolni emlékeim segítségével, s azt a leírt sorokkal hitelesítve, századunk »humán« tudományos életéről; műhelytitkokról, amiről már mások nem tudnak” – Györffy György kesernyés szájízzel fogalmazott ekképpen László Gyulának 1995-ben írott levelében. [D56] Külső szemmel és önkritikus módon, józanul meg tudta ítélni, így tudatában volt mindannak, amit édesapja5 és az ő saját kutatói tevékenysége jelentett a magyar művelődéstörténet egésze, s ezen belül a néprajztudomány és a középkori magyar történetírás számára.6 László Gyulának gyakran hangoztatott kívánsága volt, miszerint szeretné, hogy „már az életében elfelejtsék”. Ez az óhaj azért sem vehető szó szerint komolyan, mivel hosszú pályafutása alatt szinte mindent pontosan ennek az ironikus kijelentésnek az ellentettje érdekében tett. Kutatói és tudományos-ismeretterjesztő tevékenysége, a több évtizedes oktatói munkája során létrejött László-iskola7 hallgatóságán keresztül gyakorolt hatá sa – a „termékeny bizonytalanság” jegyében megfogalmazott feltevéseivel egyetemben – megkerülhetetlen tényezője lett több tudományterület kutatástörténetének. A még ma is érvényes kérdésfeltevéseivel, munkahipo-5 Györffy István halála után Györffy György szerkesztésében és előszavával sorra jelentek meg egybegyűjtött tanulmánykötetei, majd nagyobb lélegzetű önálló művei: Györffy István: Nagykunsági krónika. Budapest, 1941.; Györffy István: Magyar nép – magyar föld. Budapest, 1942.; Györffy István: Magyar falu – magyar ház. Budapest, 1943.; Györffy István: Matyó népviselet. Budapest, 1956.; Györffy István: A Fekete-Körös-völgyi magyarság. Budapest, 1986. 6 A kettős örökség megőrzése és feldolgozása céljából a család kezdeményezte Györffy István és Györffy György hagyatékának digitalizálását a Néprajzi Múzeum, valamint az MTA Könyvtár és Információs Központ munkatársainál. 7 BALASSA 2001, 106–112.; BÓNA 2001, 311.
