Szentpéteri József (szerk.): „Barátok vagyunk, nem ellenfelek”. László Gyula és Györffy György kapcsolata írott és fényképes dokumentumok alapján (Budapest, 2019)
LEVELEK ÉS MÁS ÍROTT DOKUMENTUMOK - [D28] 1969. szeptember 16. László Gyula referátuma régészettudományunkról [F19]
„BARÁTOK VAGYUNK, NEM ELLENFELEK” 124 táson túl, a továbbiakban a jelentéshez kapcsolódó javaslat formájában is szeretném aláhúzni. 2. Helyesnek látszik a régészettudományban is a két fejlődési szakasz felvétele: az első a tudományos élet marxista átszervezésének ideje, melynek alapvetésében szilárd eredményein túl nem nehéz felismerni a vulgáris és dogmatikus torzításokat. A második szakaszt a torzulásoktól mentesített szabadabb alkotó légkör, nagyobb munkakedv és általános lendület jellemzi. 3a) Ez a kettősség a régészeti élet mindegyik vetületében kimutatható: az első szakasz például a múzeumokban erős központosítást teremtett meg (Múzeumok Országos Központja), és alapját vetette egy belső eszmei rendnek, a kiállítások kronologizálásának. Az egyetemi reformokkal pedig megteremtette a rendes régészképzés alapjait. Az MTA újjászervezésével a régészettudomány irányítása is tervszerűvé vált, és kezdetben az anyagi támogatás is lépést tartott a kívánalmakkal. A könyvkiadás terén is tervszerű volt a fejlődés. Helyesen látja a jelentés az Akadémiai Régészeti Intézet hátrányos helyzetét, amely abból adódott, hogy aránylag nagyon későn – igen szerény körülmények között – jöhetett létre, s így igényében ugyan igen, de tényleges létében csak árnya a körülöttünk lévő népi demokráciák tízszeres – sőt nem túlzás –, százszoros ellátottsággal dolgozó Akadémiai Régészeti Intézeteinek. Beszámolóm végén javaslattal szeretnék élni abban az irányban, hogy e csekély lehetőségek mellett is, miként lehetne élettel megtölteni az intézetet. 4b) A régészeti életben a második szakaszban a centralizáció helyett a decentralizáció volt jellemző: gyorsul a tanácsosítás. Ez a vidéki múzeumok anyagi lehetőségeit egyöntetűen megnövelte, az ezelőtti akadémiai támogatás többszörösét sikerül például ásatási munkákra megkapni. Ebben az időszakban indultak meg a megyei múzeumi központok gondozásában a vidéki múzeumi évkönyvek. Ezek az akadémiai kiadványokkal és folyóiratokkal egyetemben eddig még soha el nem ért közlési lehetőséget biztosítanak kutatásaiknak. A tanszékkel kapcsolatos tudományos terveket és problémákat a jelentés helyesen látja – de nem tárja fel, hogy egyelőre nagyon is problematikus a személyi kérdések és a szakmai érdekek egyeztetése.
