Szilágyi Adrienn (szerk.): Hét társulati elnök - Századok Könyvek (Budapest, 2018)
Ress Imre: Korszakváltást előkészítő rövid elnökség 1913–1916. Thallóczy Lajos
KORSZAKVÁLTÁST ELŐKÉSZÍTŐ RÖVID ELNÖKSÉG 95 totta, hogy a század első évtizedében megszűnt a Társulat bábáskodásával és a Földművelésügyi Minisztérium részbeni finanszírozásával megjelenő évnegyedes folyóirat, a Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle kiadása is. 55 A folyóirat-alapító szerkesztővel, Tagányi Károllyal folytatott többszöri konzultáció után egyelőre nem mutatkoztak reális esélyek az újraindítására. Ezért áthidaló megoldásként elnöki befolyását latba vetve a gazdaságtörténeti érdeklődésű fiatal Domanovszky Sándor szerkesztői közreműködésével a Századok ban szándékozott nagyobb teret adni a gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányoknak. Ehhez jelentős anyagi forrásokat is mozgósított, mert személyes rábeszélésére a két gazdasági tárca vezetője, Ghillányi Imre földművelési és Harkányi János kereskedelmi miniszter a szakágazatok profiljába vágó történeti tanulmányok megjelenése esetén vállalta a Társulat évi rendszeres segélyezését.56 Miniszteriális és társasági kapcsolatrendszerét, továbbá Ferenc József személyes bizalmasának presztízsét a Társulat működésének elősegítésére konvertáló Thallóczy a megválasztása után egy hónappal már úgy jelenthetett meg új tisztségében a választmányi ülésen, hogy hosszabb időre megoldotta a legfontosabb történelmi periodika, a Századok kiadá sának évtizedes finanszírozási gondját. Személyes emlékeit az elődökről szellemesen felidéző elnöki beköszöntője példaadást nyújtott és lehetőségeket kínált a társulati tagságot az apátiából felrázó cselekvésre: „Progra mot, tisztelt szaktársaim, csak rövidet adok. Ha megszívleljük, győznünk kell. Egy szóból áll az: tenni!”57 Az állami segélyek mellett ugyanis az ala pító tagsági rendszer újjáépítését, a történelem iránt érdeklődő közéleti szereplők és tehetős személyiségek támogatásának megnyerését jelölte meg a Társulat biztonságos működését és jövőjét megalapozó pénzügyi konszolidáció másik forrásának. E lehetőség kihasználására ösztönzött az alapszabály 1913-ban módosított változata, amely megduplázta, legalább 200 koronás adományhoz vagy alapítványhoz kötötte az alapító tag címének odaítélését. A Társulat első, felívelő korszakában rendkívül nagyarányú gyors növekedés után az 1880-as évek elején több mint kétszáz személy fölött állandósult az alapítói létszám, amely jelezte tudományos rangjának előkelő társadalmi elfogadottságát, a kiadványai és rendezvé-55 Izsépy Edit: A Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle történetéhez. Századok 103. (1969) 1079–1086. 56 OSzKK Fol. Hung. 1677/2. Néhai Dr. Thallóczy i. m. 1914. január 4., 5., 6., Reisz T. Cs.: „Kedves Lajosom!” i. m. 122–125. 57 Thallóczy Lajos elnöki beköszöntője. Századok 48 (1914) 155., OSzKK Fol. Hung. 1677/2. Néhai Dr. Thallóczy i. m. 1914. január 8.
