Szilágyi Adrienn (szerk.): Hét társulati elnök - Századok Könyvek (Budapest, 2018)

Ress Imre: Korszakváltást előkészítő rövid elnökség 1913–1916. Thallóczy Lajos

KORSZAKVÁLTÁST ELŐKÉSZÍTŐ RÖVID ELNÖKSÉG 87 gába esett vitéz magyar hajdú és a bég lánya között támadt szerelem ro­mantikus viszontagságait dolgozta fel. Noha a regény a Bécsben élő jó tollú újságíró és művészetkritikus Hevesi Lajos fordításában németül is megje­lent, előbb folytatásokban a külügyminisztériumhoz közelálló Fremden ­blattban, majd önálló kötetben és igényes kivitelben a bécsi Daberkow Ver ­lag népszerű regénytárának sorozatában, egyik nyelvterületen sem aratott olyan átütő sikert, mint Jókai Mór hasonlóan bonyolódó Bosznia-regénye.28 A szépírói kirándulás után Thallóczy hamarosan visszatért az okleve­leihez és a századvégen kezdett hozzá a középkori Magyar Királyság mel­léktartományai történetének forrásokon alapuló, szakszerű és kritikai fel­dolgozásához.29 Különösen fontosnak tartotta, hogy szakszerű forrásközlé ­sekkel ellensúlyozza a horvát historiográfiában a 16. század végétől megje­lenő szláv dalmata irányzat „katolikus Délszlávia” vízióját, mert szerinte ezen a szellemi alapon bontakozott ki a 19. század közepén a horvát törté­netkutatás Ivan Kukuljević nevével fémjelzett, számos felületes forráski­adványt produkáló romantikus korszaka, az 1860-as években pedig Franjo Rački akadémiai elnöksége alatt a kritikai történeti iskola. A Magyar Ki­rályság középkori területi állományának rekonstruálása terén rendkívül ellentmondásosnak értékelte magyar pályatársa, az akkor már elhunyt Pesty Frigyes tudományos örökségét. Károsnak és terméketlennek minősí­tette az 1880-as évektől folytatott „lázas és gyors” publicisztikai munkássá­gát az 1868. évi magyar–horvát kiegyezés területi elrendezésének revízió­járól és a horvát autonómia korlátozásáról.30 A horvát válasz is a szakmai szempontokat nélkülöző, durva sajtóhadjárat formájában érkezett, amely­ből az akadémiai elnök, Franjo Rački is kivette részét.31 Thallóczy felfogása 28 Jakob Bácsy: Ungarisch-bosnischer Roman von Deli. Aus dem Ungarischen übers. und eingel. von Ludwig Hevesi. Wien 1900., Lejla Sirbubalo: Ludwig Thallóczys Ausflug in die Literatur. Godišnjak. Centar za balkanološka ispitivanja, 43. (2014) 227–234., Jókai Mór: Kassári Dániel. Egy magyar származású bosnyák bég és sokszoros milliomos három fele­ségének története. Bp. 1890., Maurus Jókai: Zwischen Zweien die Dritte: humorisch ­tische Erzählung. Autorisierte deutsche Berarbeitung von Ludwig Wechsler. Berlin [1891]. 29 Ozer Agneš: Srbi i Srbija u mađarskoj istoriografiji XIX veka. Novi Sad 2009. 136–139. Thallóczy Lajos forráskiadási tervezetét Ózer Ágnes fedezte fel az MTA Akadémiai Könyvtárának kézirattárában őrzött Szilády hagyatékban (jelzete Ms 4452/57) és első­ként ismertette idézett munkájában. Értelmezésünk szerint ez a forráskiadási program Thallóczy korábbi évtizedes kutatómunkájának szerves folytatása, ezért elemzésünkben a tervezet más összefüggéseit világítottuk meg. 30 Pesty Frigyes: Száz politikai és történeti levél Horvátországról. Bp. 1885. 63–89. 31 Mirjana Gross: Vijek i djelovanje Franje Račkoga. Zagreb 2004. 322., Sokcsevits Dénes: Magyar múlt horvát szemmel. Bp. 2006. 110.

Next

/
Oldalképek
Tartalom