Szilágyi Adrienn (szerk.): Hét társulati elnök - Századok Könyvek (Budapest, 2018)

Ress Imre: Korszakváltást előkészítő rövid elnökség 1913–1916. Thallóczy Lajos

RESS IMRE

84

majd Eckhart Ferenc bécsi kinevezését és gyakorlatilag intézményesítette a bécsi magyar történeti kutatást, s így ez a szervezeti forma joggal tekinthető a világháború után létrehozott Történeti Intézet előzményének.20

A Balkán-kutatás megalapozása Thallóczy pályájának fordulatában döntően korántsem egyedül az anyagi előny vagy a levéltári problematika játszott szerepet, hanem sokkal inkább szaktudósi ambíciója, Bosznia és a délszláv történelem művelésének ígéretes perspektívája vitte Bécsbe a közös hivatali szolgálat vállalására. Már 1884-ben hivatalosan megbízást kapott Kállay Bénitől, hogy két év alatt mintegy ötven ív terjedelemben írja meg Bosznia és Hercegovina történetét a legrégibb időktől az 1856. évi párizsi békeszerződésig.21

Magyar történész választásához nyilvánvalóan az adta az indítékot, hogy a horvát Vjekoslav Klaić két évvel korábban a középkori Boszniáról megjelent munkájának a szemlélete nem felelt meg Kállay politikai célkitűzésének, amely a két okkupált tartomány önállóságának erősítésére, azok szerb vagy horvát nacionalizálásának elhárítására irányult. Noha Klaić adatokban megbízható munkája az első komoly kritikai történet Boszniáról és Hercegovináról, a magyar királyok középkori boszniai törekvéseinek negatív interpretálásában erősen tükröződött a korabeli horvát–magyar ellentét, Horvátország szubdualista államjogi helyzetével való horvát elégedetlenség. Ebben a műben a magyar királyok boszniai politikája mintegy előképét alkotta a Habsburg Monarchia dualista átalakulása során létrejött magyar államnak, amely a korabeli horvát felfogás szerint a délszláv nemzeti kibontakozás, a történetileg és etnikailag horvátnak számító területek egyesítésének és államjogi emancipációjának a legfőbb akadályát képezte.22

20 Ujváry Gábor: Tudományszervezés – történetkutatás – forráskritika. Klebelsberg Kuno és a Bécsi Magyar Történeti Intézet. Győr 1996. 75–80., Somogyi Éva:

Hagyomány és átalakulás. Állam és bürokrácia a dualista Habsburg Monarchiában. Bp. 2006. 197–198.

21 Arhiv Bosne i Hercegovine, Gemeinsames Finanzministerium, Abteilung Bosnien und Herzegowina, Präsidialakten, (a továbbiakban ABH GFM/BH-Pr.) 1884-504 (1884-523) 22 Vjekoslav Klaić: Poviest Bosne do propasti kraljestva. Napisao ju po prvih izvorih. Zagreb 1882.