Szilágyi Adrienn (szerk.): Hét társulati elnök - Századok Könyvek (Budapest, 2018)
László Andor: Egy elfeledett történetíró. Szécsen Antal történetszemlélete
EGY ELFELEDETT TÖRTÉNETÍRÓ 71 vallási érzelmek és meggyőződések szempontjából annak általános szelleme, és egyes tételei ellen felhozhatók, és melyeknek többek közt a magok idejében Villemain69 és Guizot 70 oly élénk és szellemdús kifejezést adtak, oly történelmi alkotást vagyunk kénytelenek fölismerni, mely az adatok bőségét és kritikai mérlegelését az alaki csoportozás, és a csak némelykor kelleténél simább, a részrehajlatlanságot gyakran a gúnyos közönyösségig fokozó előadás ritka mesterségével egyesíti: önkéntelenül érezzük, hogy ily tulajdonok ily terjedelembeni egyesítése a kivételes szellemi alkotások közé sorozandó, és hogy az ily sokoldalú szellemi föladatokat leghelyesebben úgy oldhatjuk meg, ha azokat a munkafelosztás elvének alapján megközelítjük. A munkafelosztás ezen eszméje képezi bizonyos mértékben a Történelmi Társulat alakulásának kiinduló pontját és alapját. Nem azon értelemben, mintha az kizárólag, vagy csak kiválólag is, működésében a történelmi anyag és adatok gyűjtésére szorítkoznék, de igenis abban, hogy a hazai történelem beható részletezését vallja, tekinti fő feladatának, melynek lelkes és beható teljesítése megbízható talajt készít elő az összefoglaló hazai történeti irodalom számára és életteljes elemeket nyújt az általános történelmi eszméknek, melyek irodalmi érvényesítése, ily elemek előkészítése nélkül, könnyen tévessé vagy meddővé válik. Nem lehet szándékom mindazon tagtársaink nevét fölsorolni, kik önálló munkáik mellett a Történelmi Társulatnak szentelték ezen 25 év lefolyása alatt működésüket, egyikükét sem akarnám kifelejteni: mert mindeniküknek van, habár nagyobb vagy kisebb mértékben, része azon eredményekben, melyekre a Magyar Történelmi Társulat némi öntudatos megelégedéssel pillanthat vissza. A magyar történeti irodalom inkább látszik utalva, mint akármely másik, a különbféle korszakok részletezésére, mert alig van ország és nemzet, melynek létföltételeit, kivált a nemzetközi viszonyok és behatások terén, ismételve oly annyira módosították volna, mint éppen hazánkét. A legdöntőbb változás kétség kívül az oszmán hatalomnak végképpeni megállapítása volt. Egy roskadozó birodalom és civakodó kisebb országok helyébe határaink egyik legfontosabb és messzeterjedő részén egy hódító hatalom lépett, mely két századon át mindig ismétlődő győzelmes és pusztító hadjáratai által a keresztény nemzetek nyugalmát és jólétét, némelyiküknek létezését is végveszéllyel fenyegette. A modern állami eszmék első csirái a 16. század küszöbén főleg nyugaton észleltették fejlődésüket, míg ná-69 Abel-François Villemain francia politikus és író. 70 François Guizot francia politikus, író és történész.
