Szilágyi Adrienn (szerk.): Hét társulati elnök - Századok Könyvek (Budapest, 2018)
László Andor: Egy elfeledett történetíró. Szécsen Antal történetszemlélete
LÁSZLÓ ANDOR 58 kintenünk, mint bármely más ember fiát”.26 Pauler Gyulának a Századok első évfolyamaiban megjelenő kritikáiban a tárgyilagosság „minden történetírói tulajdon közt a legnagyobb és legszükségesebb”.27 A társulat korábbi elnökei számára is központi kérdésről volt szó. Az Erdélyi Történelmi Adatok forrásközlő sorozatát elindító székely gróf Mikó Imre bevezető szavaiban elismerte, hogy a munkában bizonyára lesz, ami majd zavaróan hat, ahogyan nem mindenki van megelégedve az eléje tartott tükör által nyújtott képpel. Egyedüli célja azonban a történeti igazság keresése, „ez előtt hajlok meg, annak kívánok némi szolgálatot tenni”. Ezzel pedig nem fér össze a részrehajló, torzító bemutatás, az „ínye elleni helyek” kihagyása, „a történet nem lenne a múlt rajza, az élet tanítója, hanem megmérgezője, elrontója; nem lenne egyéb, mint igazolója a jelennek, legyen az jó vagy gonosz, feltétlen bálványozója a közintézmények és közcselekedeteknek, legyenek azok az emberiségre nézve üdvösek vagy üdvtelenek. Ilyesmi a tudománynak hasznára nincs”.28 A Társulat elnökévé választását követően tartott beszédében fontosnak tartotta a mesés elemek elvetését, a nemzeti elfogultság kerülését, felhívta az egybegyűlteket „a nemzeti ábrándok” kizárására a történetírásból.”29 Horváth Mihály már 1835-ben kifejtette, hogy „selejtes azon nemzet, mely annyira szűkölködik egyéb dicséret és dicsőségben, hogy eleinek régiségét és dicsőségét tartja legfőbb jelességének”. Néhány évvel később úgy vélte, az elődöknek kijáró méltó tisztelet mellett, „hazánk java” azt is megkívánja, hogy hibáikat „napvilágra hozzuk”, ezeket „hű ecsettel rajzoljuk, intve, óván ily rajzolatok által a jelen s jövő nemzedéket hasonló [...] 26 Kemény Zsigmond: Forradalom után. In: Változatok a történelemre. Szerk. Uő. Bp. 1982. 237., 272., Kemény Zsigmond: Emlékezzünk régiekről. Pesti Napló, 1851. szeptember 2–3– 4., Kemény Zsigmond: Élet és irodalom. In: Uő: Élet és irodalom. Bp. 1971. 68., Kemény Zsigmond: Széchenyi István. In: Sorsok és vonzások. Portrék. Szerk.: Uő. Bp. 1970. 119., Szontagh Gusztáv: Eszmecsere Toldy Ferenc és Wenzel Gusztáv társaimmal. Új Magyar Múzeum 1. (1850–1851) 1. sz. 671., Budapesti Szemle 1. (1857) 289., Flegler Sándor: Szalay László és munkái. Bp. 1878. 47., Szilágyi Sándor bírálata Pálkövi Antal: Magyarország története III. kötetéről. Pesti Napló, 1858. január. 20., Salamon Ferenc: A történelmi vizs gálatról. Budapesti Szemle 1. (1873) 7., 10., R. Várkonyi Á.: A pozitivista i. m. I. 183–186., R. Várkonyi Á.: A pozitivista i. m. II. 59., 244–248., 333., 348., 403–404. 27 Pauler Gyula: Benkő József élete és munkái. Írta gr. Mikó Imre. Századok 2. (1868) 44., Pauler Gyula: Pázmány Péter és kora. Írta Frankl Vilmos. Századok 2. (1868) 436–438., Pauler Gyula: Zrínyi Ilona életrajza. Írta Horváth Mihály. Századok 3. (1869) 399. 28 Mikó Imre: Előszó. In: Erdélyi Történelmi Adatok I. Kolozsvár 1855. III–IV., Mikó Imre: Előszó. In: Erdélyi Történelmi Adatok II. Kolozsvár 1856. I–III. 29 gr. Mikó Imre elnöki beszéde a Történelmi Társulat 1867. július 2-i választmányi ülésén. Századok 1. (1867) 14–15.
