Szilágyi Adrienn (szerk.): Hét társulati elnök - Századok Könyvek (Budapest, 2018)
Egyed Ákos: A Magyar Történelmi Társulat első elnöke. Gróf Mikó Imre
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT ELSŐ ELNÖKE 15 Nagyajtai Kovács István, Jakab Elek, Nagy Péter, Berde Áron, Újfalvi Sándor és mások. Témánk szempontjából lényeges mozzanat, hogy Mikó a Magyar Tudományos Akadémia segítségével kívánta megvalósítani a tervét. Erről győz meg az Akadémia titkárához, Toldy Ferenchez 1855. február 27-én írt levele: „Nem titkolhatom ugyan el, miként lelkem hőbb óhajtásának egyike az, hogy egykor mi erdélyiekül is egy szerényke kis Múzeumot bírjunk, hova mind azon becses ereklyéket és gyűjteményeket, miknek specifikus rendeltetése: Erdély fiai által használtatni, egy csoportba összegyűjthessük; sőt valóban alig várom az időt, midőn e végre valamicske siker reményével lépéseket tehetek.”18 Természetesen Mikó, amint levelének hangneméből is kiderül, reményeket fűzött Toldyhoz, s általa az Akadémia támogatásának megnyeréséhez. Ez sikerült is, az Akadémia titkára nemcsak támogatta az erdélyi tervet, hanem a sajtóban is kiállt mellette.19 Mikó nem késett a közvélemény elé tárni a múzeumalapítási tervét, hangsúlyozva, hogy a „politikai tér sorompói” a magyarok előtt bezáródtak, a közigazgatás más nemzetiségekkel van betöltve, a földművelés és ipar nem lehet az egyetlen munkatér. „Ha múzeumunk lesz: a tehetséges ifjú, a lelkész, a tanár, a hírlapíró, az irodalom férfia, a tudomány és művészet valamennyi barátja és mívelője lelend magának forrást, honnan ismereteit gyarapítsa; eszközöket, mik által tehetségeit kifejtse; tért, hol magát kitüntesse.”20 Hogy megalakulása előtt a hely kérdése se képezzen akadályt, Mikó felajánlotta kolozsvári villáját és rendezett kertjét a létesítendő múzeum számára. Erre valóságos tömegmozgalom bontakozott ki Erdélyben a nemzeti intézmény támogatására. Mikó addigi munkásságával kivívta a legnagyobb elismerést: már 1856-tól „Erdély Széchenyijé”-nek kezdték nevezni21 nemcsak Erdélyben, hanem Magyarországon is. Kubinyi Ágostonnak, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójának 1856. december 2-án keltezett levelében olvassuk: „Erdély Széchenyije. Excellenciád.”22 Igaz, ez a megnevezés szélesebb körökben Tompa Mihály 1860-ban közölt verse nyomán terjedt el. Valóban, Mikó Imre Széchenyit példaképének tekintette, akinek alkotó szellemű követője volt; azért is, mert neki nem a 18 Mikó Imre Toldi Ferencnek. Leveleskönyve 1855/I. 5. 19 Magyar Sajtó, 1856. január 29. 20 Gróf Mikó Imre felhívása az Erdélyi Múzeum-Egyesület megalapítása érdekében. Erdélyi Tudományos Füzetek 1. (1931) 37. sz. 35. 21 A Bécsben megjelenő Magyar Sajtó 1856. április 15-i számában közölte Perlaky Lászlónak, a kolozsvári római katolikus líceum tanárának Gróf Mikó Imre című versét, amelynek egyik szakasza így kezdődik. „Vezérül állsz Erdély Széchenyije.” 22 Kubinyi Ágoston Mikó Imréhez. 1856. december 2. Leveleskönyve Ms. 3567.
