Szilágyi Adrienn (szerk.): Hét társulati elnök - Századok Könyvek (Budapest, 2018)
Ujváry Gábor: „A Magyar Történelmi Társulat reneszánszának és legnagyobb virágzásának korszaka”. Klebelsberg Kuno
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT RENESZÁNSZÁNAK KORSZAKA 119 nelmi gyökereire, igyekezett azokat minél alaposabban bemutatni és elemezni. Minisztersége idején ugyanígy cselekedett: beszédeiben, cikkeiben és törvényjavaslatai indokolásában mindig bőségesen szerepeltek a múlt tanulságai nyomán megfogalmazott érvek és tételek. Az elnök tervei A rá jellemző, fáradságot nem ismerő munkatempóban látott neki a Társulat újjászervezésének. Két hónappal elnöki kinevezése után, a Társulat 1917. április 26-i közgyűlésén már olyan programot fogalmazott meg, amely ismertette a két világháború közötti magyar történettudomány kutatási terveit és intézményrendszerét. A háború végét még optimistán várva ismertette koncepcióját: „Óhajtjuk s minden jel arra mutat – hangoztatta –, hogy a nagy háború végéhez közeledik. Földünk hatalmainak ebből a nagy erőpróbájából, mely egyhamar nem ismétlődhetik meg, ép területtel és megnövekedett tekintéllyel kerül ki Magyarország.” Bár jóslata korántsem valósult meg, ekkori elképzelései nemcsak a történettudomány szempontjából bizonyultak fontosnak, de későbbi tudománypolitikai szándékait is előlegezték. Mint később oly sokszor, már ekkor is kiemelte a szervezés és a tervezés fontosságát: „A modern korszak óriási méreteit csak szervezetekkel lehet átfogni. Amire korábban elég volt lelkes és tehetséges emberek egyéni vállalkozása, abból ma már igen sokat csak szervezetek láthatnak el sikeresen.” Emiatt sürgetett rendszerszerű változásokat 1. az egyetemi tudósnevelés előfeltételeinek javítása; 2. tudományos állások szervezése; 3. a történelmi források minél szélesebb körű összegyűjtése és kiadása, továbbá 4. a nagyközönség történelem iránti érdeklődésének növelése érdekében. Javasolta a fiatal tehetségek segítését pálya-, még inkább bel- és külföldi ösztöndíjakkal, elhelyezésük megkönnyítésére egy – kimondatlanul is az 1854-ben létrehozott Institut für Österreichische Geschichtsforschunghoz (Osztrák Történetkutató Intézethez) hasonló – magyar, illetve a már meglévő római7 és konstantinápolyi mellett egy bécsi történeti kutatóintézet alapítását. „A belföldi történeti intézet célja inkább a történelem segédtu-7 A Római Magyar Történeti Intézetet még 1895-ben alapította és 1912-ben ajándékozta a magyar államnak Fraknói Vilmos püspök. Az intézmény az MTA kezelésébe került, ám az