Reisz T. Csaba (szerk.): „Kedves Lajosom!” Csánki Dezső levelei Thallóczy Lajoshoz 1879–1916 (Budapest, 2017)
CSÁNKI DEZSŐ LEVELEI THALLÓCZY LAJOSHOZ - [147] 1915. április 21. Budapest
„KEDVES LAJOSOM!” 158 let belsejében, azaz belülről kifelé nézve mutatnák a címert, s a címerek mindig csak az ablak legfelső, kisebb hasábjain foglalnának helyet. Az ablakok e célra külön lapon fel vannak véve. Ezek után az a kérdés, miféle címerek ábrázoltassanak. Nézetem szerint: 1.) a nálunk uralkodott családok címerei, az erdélyi fejedelmeket is beleértve; 2.) az országrészek címerei, de itt (mivel ez nagyon változó, szétfolyó, sőt kényes dolog) inkább csak azoknak a területeknek címerei, amelyek a mai egyesített országcímerben benne vannak, jelesül Dalmáciáé, Horvátországé, Szlavóniáé, Erdélyé, Fiuméé, s ezenkívül a most condominium Boszniáé; 3.) régi magyar törzsökös, esetleg nemzetségi családok címerei. A következő kérdés: hová milyen címer jöjjön? Leghelyesebbnek látszik, hogy a nagy toronyra jöjjenek az uralkodó családok címerei, mint amelyek legmesszebb látszanak, legtartósabbak, s a monarchikus Magyarországot legjobban szimbolizálják. Annál is inkább, mert a mai országcímer fő címeralakjai összevágnak legrégibb és legmagyarabb uralkodó családunk: az Árpád-ház címereivel. Itt csak egy baj van, hogy ti. a rendelkezésre álló 12 oldalra nem lehet rászorítani összes királyaink és erdélyi fejedelmeink címereit. Alig marad tehát más hátra, mint hogy csupán királyaink családi címereit rakjuk fel a nagy toronyra. Ezek lennének a következők: Az Árpádok két, ti. a régibb, pólyás és az újabb, kettős keresztes címere, a bajor Ottóé, a cseh Vencelé, az Anjouké, a luxenburgi Zsigmondé, a régi Habsburg (ti. a pólyás), a Mátyás királyé, a Jagellóké, a János királyé és a Habsburg-Lothringeni (oroszlán, pólya és három kis sas), tehát összesen 11. Minthogy ilyképp eggyel kevesebb a címer, mint kellene, a legelsőnek vehető oldalra, épp a két Árpád-címer közé a mindnyájunkat és az országot egybefoglaló és szimbolizáló szent koronát lehetne tenni. Ilyképp az erdélyi fejedelmi családok címerei az épület ablakaira maradnának, ahol különben meg lehetne, sőt meg kellene ismételni a tornyon levő királyi címereket és a szent koronát is. Ugyancsak az ablaküvegeken foglalnának helyet az országrészek és esetleg a régi nemzetségek címerei is. A részletekre most nem szükséges talán kiterjeszkednem. De a nagy tornyon ábrázolt címerek ügyét mégis részletesebben szóvá kell tennem, mert ezen toronyra alkalmazandó 12 címer már benne van a programban. Itt az a fő szempont, hogy lehetőleg nem összetett, hanem egyszerű, a magasból és messziről is eléggé kivehető címerek alkalmaztassanak. Ezért