Reisz T. Csaba (szerk.): „Kedves Lajosom!” Csánki Dezső levelei Thallóczy Lajoshoz 1879–1916 (Budapest, 2017)

A LEVELEKET SAJTÓ ALÁ RENDEZTE ÉS A BEVEZETŐT ÍRTA REISZ T. CSABA CSÁNKI DEZSŐ LEVELEI THALLÓCZY LAJOSHOZ, 1879–1916 „KEDVES LAJOSOM!” „KEDVES LAJOSOM!” „KEDVES LAJOSOM!” „KEDVES LAJOSOM!” KÖNYVEK KÖNYVEK Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára őrzi Thallóczy Lajos hagyatékát, amelyben a családjára és személyére vonatkozó hivatalos iratok mellett 1124 személy hozzá intézett levelei találhatók, közel 9000 dokumentum. Thallóczy Lajos (1857–1916) tudományos szakember: levéltáros, történész, akadémikus, az állami közigazgatás tagja, diplo­mata, magas rangú állami tisztviselő volt; bohém magán élete és baráti köre is a sokszínű emberek sorába emelte őt. Csánki Dezső (1857–1933) történész, levéltáros és akadémikus munkás életének szinte teljességét az Országos Levéltárban töltötte, és fizetés nélküli gyakornokból (1881) végül az intézmény vezetője (1912–1932) lett. Az ő országos főlevéltár­noki, majd főigazgatói működése alatt készült el az első, eredetileg is levéltári szempontok szerint és célokra emelt épület, és ekkor került a kezdet kezdetétől a Belügy minisztérium fennhatósága alatt működő intézmény a Vallás- és Köz oktatásügyi Minisztériumhoz. Csánkinak meghatározó szerepe volt a levéltár első kulturális évtizedének törté­néseiben. E két személy nemcsak pályatárs, de személyes és családi jó barát is volt – így Csánki Dénest (1885–1972) közös fiuknak tekintették és segítették szakmai előmenetelében. E szoros bizalmi viszony Csánkinak Thalló­czyhoz intézett – jelentős forrásértékű – leveleiben is hűen tükröződik: családi ügyeiről, történettudományi (forráskiadási) kérdésekről, a le­véltárak, valamint a Magyar Történelmi Társulat ügyeiről is beszámolt. CSÁNKI DEZSŐ LEVELEI THALLÓCZY LAJOSHOZ, 1879–1916

Next

/
Oldalképek
Tartalom