Fónagy Zoltán (szerk.): „Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben (Budapest, 2016)
Tóth István György Harangkongás és óraketyegés. A parasztok és kisnemesek időfogalma a 17–18. században
TÓTH ISTVÁN GYÖRGY 72 A nap órákra bontása ismert volt a 18. századi falvakban, a percet azonban nem használták, ilyen pontosságra nem volt szükség a paraszti életritmusban. 1752-ben egy zalaszántói jobbágyasszony elmondta, hogy még mielőtt a nála lakó Kocsis Örzse megszült volna, „fél órával előbb megismérte a tanú, hogy nála eleveny mozgó gyermek légyen”.77 Zupek György fityeházi jobbágy is, mint idéztük, „félóra múltán” hányta ki a mérgezett rétest.78 A Gömör megyei Bakti pusztán 1763-ban szomorú baleset történt: a szolgálólányt egy véletlenül elsülő puska halálra sebezte. Jobb melle alatt érte a lövés, vallotta Repka Mihály 17 éves csizmadialegény, és utána „élt a leányka mintegy félóráig”. A 38 éves erdőkerülő Pacsnár György és felesége szintén úgy emlékeztek, hogy a „lövés után mintegy fél óra múlva” halt meg a lány.79 „Valami egy fertállyig oda volt” a házból, azalatt tűnt el a szekrényből a pénz, állította 1775-ben Gecz András jóleszi jobbágy szolgálója, Nagy Erzsébet.80 „Egy fertályig” volt távol a gyanúsított Kegyer Dorkó is, ami kor tűz ütött ki, vallotta az egyik jobbágy 1770-ben a Hont megyei Varbócon.81 „Egy fertályóráig” maradt kettesben az illendőnél jobban szeretett menyével Fekete Pál kocsis, számolt be a történtekről 1761-ben a tamásfalvi szolgáló, a 18 éves Kriskó Mátyásné – a negyedóra fogalmát a 18. századi parasztok is gyakran használták.82 A félfertály órát viszont, mintegy 7-8 percnyi idő megjelölésére, csak ritkán alkalmazták, bár erre is találunk példát. 1759-ben Kucz János kerékgyártó azt vallotta a tatai úriszék előtt, hogy miután megölte a feleségét, alvást színlelt, „de nem sokáig, úgy hogy félfertály óra nem haladott abban és fia megjött”. A Vas megyei Orfalun egy jobbágyasszony 1801-ben elmondta, hogy a megszületett csecsemő „egyet kiáltott, és azután élt még mintegy félfertály óráig”.83 1765-ben Kohanyecz Mária, a zborói majoros né elmondta, hogy a gyerekgyilkosság napján a szolgáló bement az ólba, ahol mintegy félfertály óráig maradt. 1754-ben pedig egy másik Sáros vármegyei perben Pasztirka Dorottya osztropataki parasztasszony azt vallot-77 MOL P 235. Festetich cs. lt. 136. cs. Acta juris gladii, No. 76. 1752. 78 MOL P 1322. Batthyány cs. lt. Úriszék, 190. cs. p. 559. 1760. 79 ŠOBA, Banská Bystrica, Gömör, Proc. magistr. 671. krabic. Fasc. VIII. No. 398. 1763. ápr. 19. 80 Uo. Fasc. XII. No. 511. 680. krabic. 1775. máj. 9. 81 ŠOBA, Banská Bystrica, Kis-Hont, Trestné spisy. Fons III. Fasc. 5. No. 180. 1770. aug. 11. 82 Uo. Fons III. Fasc. 3. No. 92. 1761. ápr. 16. 83 MOL P 210. Esterházy cs. lt. tatai ág, úriszéki iratok, 146. cs. 1755. ápr. 20. VaML Szentgotthárdi cisztercita apátság uradalmának iratai. XI. 604. 1801. jún. 8. Úriszék.
