Fónagy Zoltán (szerk.): „Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben (Budapest, 2016)

Tóth István György Harangkongás és óraketyegés. A parasztok és kisnemesek időfogalma a 17–18. században

HARANGKONGÁS ÉS ÓRAKETYEGÉS

55

már száz éve is – ezért is kellett neki 110 évesnek lennie, ha a mészárlás napján már 10 éves gyermek volt.13

Mivel az egyes hadieseményeket, járványokat nem tudták pontos évszámokhoz kötni, így a tanúk néha olyan dolgokra is „emlékeztek”, amit bediktált koruk alapján aligha éltek meg. A Torna megyei Péntek János nemes 1794-ben elmondta, hogy „Péro támadásakor, jól emlékezik, hogy az atyjának panaszolkodott Czélia Mátyás, hogy fél attul, netalán katonát kénteleníttessen adni”, ezért eltitkolta nemességét. A magát 63 esztendősnek mondó nemes a Péró-felkeléskor alig 4 éves volt, és így kevéssé hihető, hogy a fenti párbeszédre emlékezhetett volna. Vagy öregebb volt tehát be-13 ŠOBA, Košice, Sudné pisomnosti, Inquisitiones Fasc. I. No. 84. 1737. szept. 18. Benda Kálmán (szerk.): Magyarország történeti kronológiája. II. Budapest, 1982. 476.

Az ember életének állomásai. Fametszet a 15. századból