Fónagy Zoltán (szerk.): „Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben (Budapest, 2016)
Csaba György Ritmusadók a szervezetben. A biológiai óra
RITMUSADÓK A SZERVEZETBEN 211 éjszaka aludni, ilyenkor altatóhoz folyamodik. Ezt mi sem jelzi jobban, mint hogy az Egyesült Államokban az altatószerek mintegy 40%-át idős embereknek írják fel az orvosok. Arról, hogy az öregkor kezdetekor milyen változások zajlanak az óramechanizmus központjában, nincs pontos információnk, de az már ismert, hogy nyolcvanéves kor felett a szuprakiazmatikus mag kisebb lesz, és kevesebb neuront tartalmaz. Valószínű, hogy ennek mennyiségileg még kevésbé mérhető, de funkcionálisan jelentkező előfutára az, amit az öregedés kapcsán megfigyelhetünk. Mint ezt már láttuk, a (természetes) fény a biológiai órát át tudja állítani, de a fény hiánya sem közömbös. Közismert, hogy az északi országokban, ahol az év bizonyos időszakaiban kevesebb a fény, az emberek hajlamosabbak a depresszióra, amit mesterségesen (nem ritkán alkohollal) próbálnak meg oldani. Nyilvánvalónak tűnik, hogy a kedélyállapot változása összefügg a biológiai óra működésével, de van olyan eset is, amelynek kialakulásában az óramechanizmus egyértelműen szerepet játszik. Bár a betegségnek genetikai alapja van, ciklikussága az óra függvényében mutatható ki, ami azt jelenti, hogy nem az óra zavaráról van szó, de a betegség kialakulása az órához kapcsolódik. Ez a mániás depressziós pszichózis vagy bipoláris elmezavar. A mániás fázisok rendszerint tavasszal, míg a depressziósak ősszel jelentkeznek, tehát itt nem cirkadiális, hanem cirkannuális (szezonális) ritmusról van szó. Az ilyen beteg mániás fázisokban „túldobott”, a túlzott életöröm kóros megnyilvánulásaival, míg a depressziós fázisokban lehangolt, életunt. A művészvilágban ez az óraaktivált betegség igen gyakori, csak a jelentősek közül válogatva: Byron, Ten ny son, Walt Whitman, Gauguin, Van Gogh, Mahler, Poe, Virginia Woolf, Cole Porter, Mark Twain, Tennessee Williams, Hemingway, Ezra Pound, Schumann és a mi József Attilánk is szenvedtek e betegségben. A mániás vagy hipomániás fázis a csodálatos alkotások születésének időszaka, míg a depresszió az öngyilkosságnak kedvez. Korunk embere rövid idő alatt is nagy távolságokat képes megtenni. Ez nemcsak az űrhajósokra vonatkozik, akik az időzónák tömegét váltják egy nap alatt, hanem azokra is, akik a Budapest – New York vagy a Budapest–Tokió távolságot néhány óra alatt teszik meg. Az időzónák ilyen gyors átlépése a biológiai órát megzavarja. Néhány nap alatt megtörténik az „átállás”, a környezettel való szinkronizáció, természetesen a világos-sötét időtartamok segítségével. Érdekes módon az átállítódás nyugat felé sokkal rázkódásmentesebb, mint kelet felé, ennek magyarázatával azonban még adós a tudomány.
