Fónagy Zoltán (szerk.): „Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben (Budapest, 2016)
Szentpétery Imre Chronologia
SZENTPÉTERY IMRE 202 lemző természeti jelenségből voltak formálva, 3-3 egyforma végződéssel az évszaknak is jelölésére. Ezek a hónapnevek (szeptember 22-től kezdve) a következők: 1. Vendémiaire 4. Nivôse 7. Germinal 10. Messidor 2. Brumaire 5. Pluviôse 8. Floréal 11. Thermidor 3. Frimaire 6. Ventôse 9. Prairial 12. Fructidor A hónap három 10 napos décade-ra oszlott, melyen belül a napokat primidi, duodi, tridi stb. névvel jelölték. A 10. nap (décadi), valamint az év végéhez csatolt 5 kiegészítő nap, úgyszintén a 4 évenként ismétlődő szökőnap ünnepnapok voltak; az utóbbi a köztársaság ünnepe volt (Jour de la Révolution). A forradalmi naptár szerint írt keltezések átszámítását az éveknek és a hónapoknak a mi számításunktól eltérő kezdete komplikálja; ezért szükség esetén igen jó szolgálatot tesz az olyan összehasonlító táblázat, aminőt Rühl közöl (Chronologie, 250–251. 1.). 63. Gyakorlati jelentőség szempontjából az időszámításunkra vonatkozó újabb megállapítások közül különösen említést érdemel még a zónaidő behozatala. Minthogy ti. a Földnek saját tengelye körül való forgása következtében a Napnak a Föld különböző pontjaihoz való helyzete egy és ugyanazon időben más és más, minek következtében minden délkörön más és más időpont van, főleg a közlekedés nagymérvű fejlődése miatt szükségessé vált az időnek nagyobb területeken való egységessé tétele. Először egyes ismertebb helyek időpontjának nagyobb területen való elfogadásával akarták megoldani a kérdést (az angolok a greenwichi , a franciák a párizsi időt használták), mígnem amerikai példára az az elv lett általánossá, hogy az egész földgömböt 15-15 fokos zónákra osztják. Egy-egy zónán belül ugyanazt az időpontot használják, a szomszédos zónák közt pedig 1-1 órai időkülönbség van. Kezdőpontul az európai fokmérőbizottságoknak 1883-ban Rómában tartott kongresszusa a greenwichi délkört fogadta el. A greenwichi délkörtől jobbra-balra 7 1⁄2 foknyira terjedő zóna ideje a nyugat-európai idő; az ezzel kelet felé szomszédos 15 fokos zóna ideje a közép-európai, a következőé a kelet-európai idő, s így tovább. Ezt a megállapodást az egyes államok rendre elfogadták, elsőnek Japán 1888-ban, utoljára Franciaország 1911-ben.