Fónagy Zoltán (szerk.): „Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben (Budapest, 2016)
Szentpétery Imre Chronologia
CHRONOLOGIA 189 módot (calculus Pisanus) követték, a mi számításunkat megelőző március 25-étől számították az évet, tehát a mi számításunk szerint írt évnek csak január 1-jétől március 25-ig terjedő része esik össze a pisai évszámmal, míg március 25. után a pisaiak már eggyel magasabb évszámot írtak. A firenzei évszámítás sokkal inkább el volt terjedve, mint a pisai, mely utóbbi Pisán kívül csak néhány olasz városban, Franciaországban s olykor a pápai kancelláriában volt használatos, míg egyebütt való előfordulása inkább csak föltételes. 4. Nem fűződik meghatározott naphoz a húsvéti évkezdet (stilus paschalis), minthogy a húsvét-ünnep ideje változó. Ezért a húsvéti évkez detnél egyenlőtlen éveket kapunk: van év, mely 365-nél több napból áll, melynek végén tehát az év elején is előfordult hónapi dátumok ismétlődnek, máskor meg 365-nél kevesebb az év napjainak száma. Éppen ezért ez a számítás valóban nagyon kevéssé praktikus, s hogy mégis eléggé elterjedt, azt csupán a keresztény húsvét ünnepének nagy jelentősége teszi érthetővé. Különösen Franciaországban volt elterjedve a húsvéti évkezdet a 12–15. században, miért is mos gallicus nak vagy gallicanus nak is szo kás nevezni ezt a számítást. Előfordul Európa többi részében is, mégpedig néhol (így Franciaországban) húsvét szombatját, másutt nagypénteket vették az év első napjának. 5. Szeptember 1 . A bizánci császárságban és a görög vallást követő népeknél volt elterjedve ez az évkezdet még az újkorban is. Bizáncból Dél-Itáliába is átjutott, Közép- és Nyugat-Európában azonban nem volt használatos. 6. A nyugati kereszténységnél leginkább elterjedt volt a karácsonyi, december 25-i évkezdet (stilus Nativitatis) . Közép- és Nyugat-Európában mindenütt használatos volt, vagy kizárólag, vagy más évkezdetek mellett. Nálunk is ez volt általánosan használatban az egyházi és a hivatalos életben az egész középkoron át a 11. századtól kezdve mindvégig, még a 16. században is, bár a január 1-jei évkezdet, mint láttuk, a 13. századtól kezdve mind sűrűbben érvényesül a hivatalos használatban is. A karácsonyi évkezdet esetében csak az évnek (számításunk szerinti) utolsó napjainál kell ügyelni az átszámításnál. December 25. és 31. között a középkori dátumokban eggyel magasabb évszámot írnak, mint a mai számítás szerint (vagyis a január 1-jei évkezdet szerint). Ezt okmánytáraink igen gyakran nem veszik figyelembe, s a dátumot tévesen oldják fel.
