Fónagy Zoltán (szerk.): „Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben (Budapest, 2016)
Tátrai Zsuzsanna A parasztság jeles napjai
TÁTRAI ZSUZSANNA 168 megkásásodik, folyós lesz: „No, gyün Lőrinc, a sárgadinnyének vége, belepisál.” A Lőrinc-napi eső gazdag termést ígér. A kalendáriumi regula szerint „Lőrinc napja ha szép, sok a gyümölcs és ép”. A Lőrinc-napi szép idő hosszú, meleg őszt ígér. Nagyboldogasszony napja (augusztus 15.) a legrégibb Mária-ünnepünk. Ezen a napon Mária mennybemenetelét ünnepli az egyház. A legrégebbi parancsolt ünnep, mert Szent István az országot Szűz Mária oltalmába ajánlotta. Szűz Mária Boldogasszony elnevezése mögött a kutatás kereszténység előtti istenanyát sejt. Nagyboldogasszony napja sokfelé búcsúnap. Palóc vidékeken a gyerekágyas asszony ágyát, lepedőkkel eltakart fekhelyét Boldogasszony ágyá nak nevezik. A moldvai magyarok e napon mindenféle virágot, gyógynövényt szenteltet tek, hogy majd ezzel füstöljék a betegeket, mennydörgésnél is ezt égették. A Muravidéken dologtiltó nap, nem volt szabad sütni, mert a tűz kitörne a kemencéből. Nagyboldogasz szony napja derült idejével a jó gyümölcs- és szőlőtermés előhírnöke. Az úgynevezett két Boldogasszony közé t (augusztus 15. – szeptember 8.) sze rencsés időszaknak tekintették, különösen az asszonyi munkát illetően. Ilyenkor ültették a tyúkokat, hogy jó tojók legyenek és az összes tojásukat kiköltsék. Az ebben az időszakban tojt tojásokat összegyűjtötték, mert úgy vélték, hogy sokáig elállnak. Ekkor kellett szellőztetni a búzát, hogy ne legyen dohos, ne essen bele a zsizsik. Szent István napja (augusztus 20.) első államalapító királyunk ünnepe. Mária Terézia 1774-ben országos ünneppé nyilvánította. Első alkalommal 1818-ban rendeztek ünnepélyes körmenetet, Szent István jobbjának a tiszteletére. Különösebb paraszti hagyományok nem fűződtek Szent István napjához. Egyes vidékeken ekkor rendezték meg az aratási felvonulást. Augusztus 20. az új kenyér ünnepe is. A Gömör megyei református Szuhafőn a legszegényebb családnak nagy kenyeret sütöttek, amelyhez a lisztet házról házra gyűjtötték össze. Drávaszögben a szép idő jó gyümölcstermést jelez. Bertalan napján (augusztus 24.) az e napi jó vagy rossz időből az őszi időjárásra jósoltak, mint ahogyan ezt egy 18. századi kalendáriumi rigmus is bizonyítja: „Amint Szent Bertalan magát mutatja, az őszi idő is magát mind aszerint tartja.” A Bertalan-napkor köpült vajnak gyógyító erőt tulajdonítottak.
