Fónagy Zoltán (szerk.): „Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben (Budapest, 2016)
Tátrai Zsuzsanna A parasztság jeles napjai
TÁTRAI ZSUZSANNA 136 lentősége, tartalma. Az ünnepi köszöntő szokások java részében a köszöntők házról házra jártak, kisebb-nagyobb csoportokban. Voltak azonban nagyobb közösséget megmozgató felvonulások, melyeknek színtere a falu utcája vagy utcái, sőt a falu határa is lehetett, például a farsangi, szüreti, aratási felvonulások, húsvéti határjárások alkalmával. A „hallgatóság, közönség” lehetett a falu népe, egyes családok, csak a lányok, legények vagy a gyerekek, sőt csak a gazda vagy a gazdasszony, vagy az eladósorú nagylány. Ugyancsak a hagyomány alakítja a szokás- és hiedelemcselekmények időpontját, mely lehet a kettős ünnep első vagy második napja, ezen belül a kora reggeli vagy esti órák, vagy a litánia, mise, istentisztelet után. A népszokások és hiedelmek fennmaradását, változását számos tényező befolyásolta. Ezek között fontos szerepet játszik a vallási hovatartozás. A protestáns közösségek hagyományai szegényesebbeknek tűnnek a katolikus falvakéinál, ugyanakkor néha archaikusabb elemeket is megőriztek. A polgárosultabb vidékeken már a két világháború között megszűntek, illetve átalakultak a naptári ünnepek szokásai. A magyar nyelvterület peremvidékein, a mai határainkon kívül élő magyarságnál ez a folyamat lassabban megy végbe. Új tendenciaként megfigyelhető a folklorizmus jelensége. Hagyományőrző csoportok egyes szokásokat újraélesztenek nemcsak színpadon, hanem a falu közössége előtt is. Karácsonyi ünnepkör (adventtől vízkeresztig) A karácsonyi ünnepkör az advent első napjával veszi kezdetét és vízke resztig (január 6-ig) tart. A karácsony a keresztény egyház egyik legna gyobb ünnepe. A 4. század óta december 25-én ünneplik Jézus születését. Ez a nap a téli napforduló, az ókori hitvilágban – a Mithras-kultuszban – a Nap újjászületésének az ünnepe volt. A középkorban karácsonnyal kezdődött az esztendő. Nem véletlen, hogy a karácsonyi szokásokban és hiedelmekben egyaránt megőrződtek a téli napfordulóhoz, Jézus születéséhez és az évkezdethez fűződő hagyományok. A karácsonyi ünnepkör a következő gazdag hagyományú jeles napokat foglalja magába: Miklós napja (december 6.), Luca napja (december 13.), Ádám-Éva napja (december 24.), Karácsony napja (december 25.), István napja (december 26.), János napja (december 27.), aprószentek nap-
