Fónagy Zoltán (szerk.): „Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben (Budapest, 2016)
Frisnyák Zsuzsa Időzavarban: a vasút és a helyi idő
IDŐZAVARBAN: A VASÚT ÉS A HELYI IDŐ 129 ban öt időzónát használtak a vasutakon.10 Az európai vasútvonalakon 1891-ig huszonegyféle vasúti idő volt érvényben. A nemzetközi vonatok szaporodásával a menetrendek összehangolása, illetve értelmezése egyre nagyobb energiát igényelt a vasutasoktól és az utazóközönségtől. A zónaidő bevezetése Magyarországon 1888 őszén került napirendre. Ludvigh Gyula, a MÁV elnöke az egységes osztrák–magyar vasúti idő (a Greenwichtől számított tizenötödik délkör ideje) bevezetését javasolta. Ez a mai közép-európai időzónának felel meg. 1890-ben az európai vasúttársaságok legnagyobb része elfogadta és életbe léptette a zónaidőt. A magyarországi vasútvonalakon 1891. október 1-jén vezették be a közép-európai időzónát. Ekkor valamennyi vasúti óramutatót 16 perccel visszahúzták. Hasonlóképpen jártak el az osztrák vasúttársaságok is, csak ott az óramutatókat 2 perccel előreállították. A magyar postahivatalok és távírdák is azonnal alkalmazták az új időszámítást. A zónaidőnek a polgári életbe való bevezetése is hamarosan napirendre került. Az időzóna bevezetése előtt a magyar kormány megkérdezte az MTA véleményét is. Eötvös Lóránd elnök válaszában arról írt, hogy ez nem tudományos kérdés, inkább az ipar- és kereskedelmi kamarákat kell megkér-10 Az időzónák kialakulásáról bővebben: Ian R. Bartky: The Adoption of Standard Time. Technology and Culture 30. (1989) 25–56. A trencsénteplici vasútállomás 1910-ben
