Fónagy Zoltán (szerk.): „Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben (Budapest, 2016)
Granasztói Péter Munkaidő, szabadidő, szórakozás. A társadalmi idők átalakulása a 19. században és a 20. század első felében
101 Granasztói Péter MUNKAIDŐ, SZABADIDŐ, SZÓRAKOZÁS A társadalmi idők átalakulása a 19. században és a 20. század első felében* A társadalmi idők közül a szabadidő elsődlegessé, meghatározó jelentőségűvé vált az emberek mindennapi életében a 20. század végére, a munka, a munkával eltöltött idő viszont egyre inkább már csak egyfajta szükségesség. Ezt bizonyítja többek között, hogy a heti munkaidő egyes nyugat-európai országokban (például Franciaországban) napjainkra annyira lecsökkent (35 óra), hogy az alkalmazottak háromnapos hétvégével rendelkeznek vagy hatvan nap szabadságuk van. Az 1980-as évek második felében már naponta négy-öt órát töltöttek szórakozással az emberek a legiparosodottabb országokban (Pronovost 1996, 100.). Ha mindezeket az adatokat összehasonlítjuk a száz vagy akár az ötven-hatvan évvel ezelőtti helyzettel, azt tapasztaljuk, hogy a nem munkával eltöltött idő mennyisége példátlan mértékben nőtt meg. Tanulmányunkban ennek a nagy átalakulásnak a kezdeteit kívánjuk bemutatni nyugat-európai és magyarországi példák alapján; azt a nagy ipari forradalom által elindított változást, ami átalakította az emberek hagyományos időérzékelését és időfelfogását, teret adva teljesen új tevékenységeknek. A szabadidő-munkaidő és általában a társadalmi idő problematikája csak az utóbbi évtizedekben vált a szociológia meghatározó kutatási területévé, míg a történeti kutatásokban csak elvétve bukkanunk ebben a témában született tanulmányokra (Pronovost 1996). Ez utóbbiak többsége is a munkaidő csökkentéséért vívott harc történetét dolgozta fel, míg alig rendelkezünk adatokkal arról, hogy a különböző társadalmi rétegek hogyan érzékelték az időt, illetve mennyire határozta meg társadalmi időfelfogásukat például a munkával és a nem munkával eltöltött időszakok hosszúsága és váltakozása. * A tanulmány eredeti megjelenése: In: A megfoghatatlan idő. Főszerk. Fejős Zoltán. Budapest, 2000. 103–117.
