Gazeta Oficială - Szatmár Vármegye Hivatalos Lapja, 1919-1920 (1. évfolyam, 3-11. szám - 2. évfolyam 4-5. szám)

1919-12-02 / 7. szám

Art. ft. Viile, gradinele de legume şi pomi, poiTieturile şl hemeiştcie, asemenea şi izlazurile comunale, în general, nu vor cădea sub expropriere ^ şi nu vor putea fi socotite în întinderea ar ralului de expropriat.

Pentru rezolvirea problemei indicate iu aiiui- alul ultim, art. 4 şi în cadrele fixate acolo, se vor putea însă expropria şi părţi din islazul comunal, dar numai astfel, ca mărimea lui să nu fie alterată sub normalul recerut de numărul maximal de vite ce se pot ţine in comună, sau în caz contrar, va trebui întregit, corespunzător, din altă parte a hotarului. Pentru aceiaşi problemă se vor putea ex- propria până la limita de 5 jug. cat. şi părţi din r grădini de legume şi pomi, din pometuri şi heme- işti.

Arealul gradinelor de lux şi al parcurilor particulare, întrucât în comunele rurale trece, peste 5 jug. cat., in cele urbane, în centrele miniere, industriale şi balneare peste 2 jug. cat. se va socoti în întinderea părţei expropriabile. Partea îatrecă- toare se va putea integral expropria.

Orice fel de grădini şi parcuri particulare, situate în intravilanul comunelor urbane şi centrelor miniere, industriale şi balneare, cari nu sunt in legătură directă, şi nu servesc vre-unei locuinţe, intră sub dispoziţiile aliniatului ultim ale art. 4.

Art. !(). Acolo unde interesul economic al po- puraţiunei va cere, vor putea fi expropriate şi păşuni de munte sau păduri, aşa însă, ca atât părţile expropriate, cât şi cele rămase neexpropeiate, să poala fi exploatate econoraieeşte. Astfel do teritorii se vor da insă număi comunelor, obştiilor, ori cooperativelor în comuna şi indivizibila proprietate sau folosinţă, rămânând ori sub controlul, ori spre scopul mai sus amintit,, în proprietatea Statului. Acolo unde lipsa de pământ cultivabil este atât de mare, încât nu poate fi îndestulată altfel, vor putea fi expropriate, — schimbându-ii-se caracterul, — chiar şi păduri, dar numai dacă terenul lor este acomodat pentru cultură, şi interesele economice naţionale admit aceasta.

In ambele cazuri se cere prealabila învoire, prevăzută în art. 4.

Art, 11. Comisinníle judeţene (art. 17) vor ţiue seamă, în orice caz, de lipsurile de păşuni şi pădure ale comunelor.

Spre acest scop se vor putea expropria chiar şi părţi din islazurile comunelor învecinate, întrucât acelea întrec trebuinţele normale de păşunat ale numărului maximal de vite, tară privire, dacă au şi pământ cultivabil.

Art. 12. împreună eu imobilele expropriate, se vor expropria drepturile de apă, de vamă şi orice prerogative şi se vor putea expropria toate fabri- oele, instalaţiile şi orice stabilimente şi drepturi aflătoare pe terenurile expropriate.

Drepturile de apă, de vamă şi prerogativele , uu vor putea fi trecute la particulari ‘ fabricile, instalaţiile şi stabilimentele se vor trece cu preferinţă în proprietatea sau folosinţa tovărăşiilor din comună sau din partea locului.

sajátítani. Ha ez esetben az Agrarbank (4C nem tudna a beltelket, felépítményeké birtok kisajátítás alá nem eső részét éri teni, ezeknek vételára az államot (a kisai alapot) terheli.

9. cikk. Szőlők, zöldség - és gyümö keitek, gyümölcsösök és komlókertek, va községi legelők általában nem esnek kisa alá és nem számíthatók be a kisajátitan rület terjedelmébe.

Mindazonáltal a 4. cikk utolsó bek« ben irt feladat megoldása céljából és az keretek között a községi legelőkből is ’ tok egyes részek kisajátítás alá de csal hogy' az igy megmaradó rész megtel községben tartható maximális állatáll követelményeinek, vagy pedig ellenese megmaradó rész a határ más részén m löen kiegészíttessék. Ugyané célra kisaj tők a zöldség- és gyümölcsfás-kertek, g esősök és komlókertek is, 5 kát. holdas 1

A diszkertek és magánparkok, ámen területük a falusi községekben 5. kát. városi községekben, bánya-, ipari- és für pontokban a 2 kát. holdat meghaladja, látitandó területhez számítandók. A lenti két meghaladó rész teljesen kisajátíthat*

Mindazon bármifél« magánkertek kok, amelyek városok, községek, bánya és lürdőközpontok belterületén íekszer nincsenek közvetlen összeköttetésben V2 lakással, vagy azt nem szolgálják, az utolsó bekezdésének hatálya alá esnek.

10. cikk. Ahol a lakosság érdekei

Vállják, a havasi legelők és erdők is ki hatók, de csak oly módon, hogy úgy a titott rész, mint a megmaradó rész gaz< san kitermelhető legyen. Ily terület cs£ ségek, közbirtokosságok; vagy szövet kaphatnak teloszthatatlan közös tűit vagy használatba és vagy állami fe alatt, vagy lenti célokra állami tuia maradnak. Ahol a megmüvelhető íöldb szükséglet oly nagy, hogy másképpen elégíthető, kisaj átithatók — a jelleg me, tatásával — erdők is, de csak ha tala velősre alkalmas és ezt a nemzeti ga érdekek megengedik.

Mindkét esetben a 4. cikkben eléír déiyt kell előzetesen megkérni.

11. cikk. A megyei bizottságokn cikk) minden esetben figyelemmel kell a községek legelő- és erdöszükségletér

E célra kisajátithatók a szomszéd k közlegelöiből is megfelelő részek, ame azok ' meghaladják a községben legm számban tartani szokott állatok rend«* szükségletét.

Az ily módon kisajátított területb községi legelők alakíthatók, az összes { tokos lakosság használatára, tekintei hogy van-e művelhető területük is.

12. cikk. A kisajátított ingatlanokk; kisajátittatnak a viz-, és vámjogositvár minden másféle előjogok és kisajátít kisajátított területen levő gyárak, berer és bárminő telepek és jogok is.

A viz-, vám- és más jogosítvány