Gazeta Oficială - Szatmár Vármegye Hivatalos Lapja, 1919-1920 (1. évfolyam, 3-11. szám - 2. évfolyam 4-5. szám)

1919-12-02 / 7. szám

d) Toate proprietăţile rurale eu în liniere mai mare de 20 jugăre cat. cari după 31 Iulie 1914 au t trecut unor proprietari, cari până atunci nu se ocupau cu economia rurală, făcâudu-să excepţiune numai cu transmisiunile ereditare legale.

8 Se va putea expropria întreg terenul cultivatul :

In comunele rurale peste 30, în comunele urbane peste 10 jug. cat. ^ din moşiile cari în cursul anilor dela 1900. până la l918. au fost date 12 ani consecutivi în arendă, sau in parte, cu excepţia, când proprietarii au fost minori, dar ajungând majori şi expirându-le contractele, şi au lucrat moşiile în regie proprie. Nu vor beneficia de această excepţie proprietarii minori ai acelor moşii, cari şi înainte de a trece în proprietatea lor au fost date cel puţin 6 ani consecutivi îu arendă

4, Se va putea expropria din terenurile culţi - rafiile ale tuturor proprietăţile’’ rurale, — îutrând în această categorie şi extravilanele comunelor urbane, — ori cine ar fi proprietarul lor şi oricare ar fi proprietarul lor şi oricare ar fi capacitatea lui juridică sau caracterul imobilului expropriat, partea întreeătoare paste 500 jug. cat. — Sub acest maxim şi până la 200 jug. cat. exproprierea se va face proporţional după cheia de 20°/c, care procedeu se va putea repeta până . la limita minimală de 200 jugăre cat.

Árt. 3. Ca pământ cultivabil se va socoti tot terenul pe care s5i făcut până azi arături, locurile de fânea.ţă, păşune, precum şi orice alt teren ce s’âr găs1 propriu să fie dat cu folos in. cultură.

Ari. 4 ţQ baza unei prealabile învoiri, dală de şeful resortului de agricultură, de comun acord cu şefiii resorturilor : industrie, ocrotiri sociale şi finanţe, se va putea trece eu exproprierea :

La moşiile iniţial peste 200 jug. cat. şi sub această limită, îu acele comune ori regiuni, unde lipseşte pământul necesar pentru ajungerea scopurilor fixate în art. 1 punctul 1 a! acestui Decret- lege, în vederea cererilor de pământ ale celor che- matţi a fi împărtăşiţi în baza articolului 33. pune. 1, 3, 5, apoi acolo, unde lipseşte pământul necesar pentru ajungerea scopurilor fixate în art. 1 pune. 3 şi 4 ai acestui Decret-lege, în sfârşit, acolo, unde izlazul lipseşte cu desăvârşire, sau nu ajunge să acopere trebuinţele indispensabile de păşunat ale cnntingentului normal le vite în comună.

In comunele urbane, în centrale miniere, industriale şi balneare, se vor putea expropria însă pentru ajungerea scopurilor fixate in acest articol, şi părţi din moşii iniţial mai nuci decât 200 jug. cat, dar cel mult până la limita da 60 jug. cat.

In ambele cazuri, la cererea celui expropriat i-se va oferi, dacă împrejurările permit, ait teren, după putinţă, eehivaient şi în hotarul comunei,

Dacă problema sporire! locuinţelor nu va putea fi rezolvită cu terenurile disponibile iu urma acestor exproprieri, se va putea trece la o expropriere succesivă, în măsura trebuinţelor şi asupra altor terenuri şi anume m commieD rurale ia cele situate întrio rază .de cel mult G0U metri, iar în comunele urbane şi centrale miniere, industriale şi balneare în trio rază ds cel mult tOOO metri Punctul de plecare al acestor raze este limita int" lavilauului comunal. Pentru un loc de casă este a ss socoti eel mult V* jug. cat3. Az egész megművelhető terület titható :

30 kát. holdon felüli rész falusi köz ben, 10 kát. holdon telüli rész városi köz ben, azon birtokokból, amelyek 1900 tói 12 egymásutáni évben haszonbérbe vág voltak adva, kivéve, ha a tulajdonosok ruak voltak de a nagykorúságot elé lejárván a szerződések, birtokukat re művelték. Nem részesülnek ezen kedve ben azok a birtokok, amelyek a kiskorú donába jutása előtt is legalább hat e tani évben haszonbérbe voltak adva.

4. Valamennyi mezőgazdasági íöl megművelhető területéből, — ideértve a községek külterületeit is —- bárki legye tulajdonosa, vagy bármi jogi minőségű

a tulajdonosnak avagy jellege a kisaj földbirtoknak, kisajátítható az 500 kát. telüli rész. Ugyanezen feltétet mellett < 200 holdig is megtörténik a kisajátításé aránylagos kulcs szerint, 20 százalékos tással, mely egészen a 200 hold elérésé telhető.

3. cikk. Megművelhető területnek tendő mindaz, amely mostanig tel volt s a kaszálőhelyek legelők, valamint mind« oly terület, amelyet haszonnal megmü\ nek lógnak találni.

4. cikk. A íöldmivelési osztály főn az ipari, népjóléti és pérzügyi osztályt kel egyetértve előzetesen megadott en alapján a kisajátítást ki lehet terjeszten

az eredetileg kétszáz holdas birt alá is azokban a községekben, vagyvi ahol az ezen törvény határozat 1. cik ' pontjában irt célok elérésére elégsé nincsen abban a tekintetben, hogy rés senek belőle a 33. cikk 1., 3, 5. pontja igényjogosultak, azután ott, ahol hiún ezen törv. hat. 1. cikk 3. és 4. pontjai célok elérésére való föld és végül ott, ab teljesen hiányzik a legelő vagy, nem el a községbeli rendes állatállomány leg céljainak fedezésére.

Városi községekben, bánya-, iţ íürdőközpontokban az ezen cikkben célok elérésére az eredetileg 200 hold. sebb birtokok is kisajátithatők, de csak 5(

Mindkét esetben a kisajátítást í kérésére, a lehetősőghez képest, ha azt mények megengedik, azon község ha neki más területet kell felajánlani, értékben

Ha a lakások szaporításának ké ilyen kisajátítás utján rendelkezésre ál letekkel nem oldható meg, folytatói szükséglet arányában más területek lehet menni a kisajátítással és pedi községekben legfeljebb 600 méteres, m községekben, banya-, ipari- és türdökö ban legfeljebb 10Ö0 méteres körzetben körül fekvő birtokokra. E körzet kiindu a község belterületének határa Egy részére legfeljebb egynegyed kát hold igénybe.

í