Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1914 (12. évfolyam, 1-68. szám)

1914-10-15 / 54. szám

Melléklet „Szatmárvármegye Hivatalos lapja“ 1914. évi 54 ik számához.

21179—914. sz. Szatmárvármegye alispánjától.

Valamennyi főszolgabíró és polgármester urnák.

A magyár szent korona országainak vöröskereszt egylete azon kérelemmel fordult hozzám, kérném fel a vármegye vadászterület tulajdonosait és bérlőit, hogy vadászzsákmányuknak egy részét a lábbadozó katonák élelmezésére adják.

Teljesen megvagyok győződve arról, hogy úgy az említett egylet, mint az én felhívásom nem marad hatástalan, mert az élelmezés javítása, különösen pedg változatossá tétele tekintetében, szemben a gyengélkedő szervezettel megbecsülhetetlen jelentőséggel bírna, ha sebesült és beteg, de különösen, ha a lábbadozó katonák ó elmezésébe az apró vad, melyben vármegyénk legtöbb járása meglehetősen bővelkedik bevonható lenne.

Erre való tekintettel ama kérelemmel fordulok tehát vármegyénk vadász- területeinek tulajdonosaihoz és bérlőihez, hogy vadászzsákmányuknak egy részét az említett célra áldozni szíveskedjenek.

Akik hálára kötelező készséggel hajlandók a Vöröskereszt Egylet ezen kérelmét figyelemre méltatni, szíveskedjenek a harctéren megsebesült, vagy megbetegedett katonák élelmezésére szánt vadat szállításra alkalmas kihűlt állapotban, a Vöröskereszt Egylet címére (Budapest, Híitőház IX. Tóth Kálmán-u. 8—10.) feladva továbbítani és arról egyidejűleg a Vöröskereszt Egyletet (Budapest, 1. Disztér 1. sz.) levelezőlapon értesíteni.

Felhívom tehát Cimet, hogy ezen felhívásomat városa, járása területén minél szélesebb körben tegye közhírré.

Ezen rendeletem a Hiv. Lapban is közzéteendő.

Nagykároly, 1914. szept. 23. llosvay, alispán.

12553—914. sz. Felhívás

illetve kérelem a hazai vadászterületek tulajdonosaihoz és bérlőihez.

A harctéren sebesült, vagy megbetegedett vitéz katonáinknak száma az általuk aratott fényes győzelmek sorával arányban napról-napra szaporodik.

Nemcsak a hadvezetőség, hanem a minden áldozatra önként és örömest kész, hazafias társadalom is külön-külön együttesen a legnagyobb lelkiismeretességgel és semmiféle fáradozást sem kiméivé azon iparkodik, hogy hős fiaink sorsát lehetőleg türhetővé tegye. Gondoskodva van .tehát igényeiknek és szükségleteiknek minden irányban való kielégítéséről, megfelelő élelmezésükről is. Kétségtelen azonban, hogy az élelmezés javítása, különösen pedig változatossá tétele tekintetében, Szemben a gyengélkedő szervezettel, megbecsülhetetlen jelentőséggel bírna, ha sebesült és beteg, de különösen, ha a lábadozó katonák élelmezésébe az apró vad, melyben hazánknak jóformán mindegyik vidéke bővelkedik, szintén bevonható lenne.

Erre való tekintettel ama kérelemmel fordulunk tehát hazánk vadászterületeinek tulajdonosaihoz és bérlőihez, hogy vadászzsákmányuknak egy részét az említett célra áldozni szíveskedjenek.

Akik hálára kötelező készséggel hajlandók kérésünket nagybecsű figyelmükre méltatni, szíveskedjenek a harctéren sebesült vagy megbetegedett katonáink élelmezésére szánt vadat a szállításra alkalmas kihűlt állapotban a Vörös- kereszt Egylet címére, (Budapest, Hütőház, IX. Tóth Kálmán-u 8—10. sz.) feladva továbbítani és erről egyidejűleg egyletünket (Budapest, I., Disz tér 1. sz.) levelezőlapon értesítem. A Magyar Szent Korona országainak vöröskereszt egylete.