Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1914 (12. évfolyam, 1-68. szám)

1914-03-05 / 12. szám

Melléklet „Saatiaárvármegye Hivatalos Lapja“ 1914. évi 12-ik számához. 4323—914. sz. Szatmárvármegye alispánjától. Kártékony állatok (rovarok) és élösdi növények elleni vedekezös. Valamennyi főszolgabíró és polgármester urnák. A földmivelésügyi miniszternek, f. évi január hó 27-én kelt 5555—VI.-2. sz. rendeletét másolatban azon utasítással adom ki, hogy azt járása összes köz­ségeivel haladéktalanul közölje és mindent kövessen el a rendelet pontos betar­tása érdekében, amennyiben pedig visszaéléseket tapasztalna, azokat a törvény ér­telmében szigorúan büntesse meg. Nagykároly, 1914. febr. 21. Alisp. h,: Péchy, vm. főjegyző. 5555—914.-VI.-2. sz. M. kir. földmivelésügyi miniszter. Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságnak. Az ország mezőgazdasági termelésében éven kint kiszámíthatatlan károkat okoznak a kártékony állatok (rovarok) és élősdi növények, melyek ellen a véde­kezés csak az esetben lehet sikeres, ha úgy a hatóságok, valamint a gazdaközön­ség is vállvetve igyekeznek az idevonatkozó törvényes rendelkezések minél ered­ményesebb végrehajtását biztosítani. Bár a legtöbb törvényhatóság területén az elmúlt évben a védekezés biztató jelei mutatkoztak, még is indokoltnak vélem felhívni a vármegye közönségének figyelmét az irtási munkálatok nagy fontossá­gára és a helyenkint még tapasztalható mulasztások megszüntetésének szükséges voltára. 1. Amint a gazdasági tudósítók és szakközegeim jelentéséből értesültem, 1914. évben a tömegesen látható hernyófészkek után következtetve, a gyümölcs­fák kártékony hernyói a legtöbb vidéken a rendesnél nagyobb mennyiségben fog­nak fellépni. Ennélfogva az 1894. évi XII. t.-c. 50. §-ában, valamint az 1911. évi 5000. sz. F. M. körrendeletben a kötelező hernyóirtásra előirt intézkedés a folyó évben különös gonddal lesznek végrehajtandók. Az elmúlt évben sok helyütt elő­fordult, hogy a hatóságok az irtás kötelezettségét vagy későn hirdették ki, vagy pedig a törvénynek az irtási határidőre vonatkozó rendelkezését tévesen értel­mezve, az ellenőrzést későn teljesítették, amikor már a bekövetkezett enyhe idő folytán a hernyópeték kikeltek s a kilombosodott fákon a hernyók tömege nem volt eredményesen irtható. Figyelmeztetendők tehát a községi (városi) elöljárósá­gok, hogy az idézett t.-c. 50. §-a kifejezetten elrendeli, hogy a hernyóirtást min­den birtokos köteles a fák rügyeinek fakadása előtt elvégezni, a törvénynek a március hó végére vonatkozó további rendelkezése csak mint végső határidőnél jöhet figyelembe abban az esetben t.-i. ha a fák rügyezése zordabb idő miatt addig még meg nem kezdődött, vagyis a kötelező irtás március végéig befejezendő ak­kor is, ha a fák még nem is kezdtek volna addig az ideig rügyezni. Ennélfogva a községi (városi) elöljáróságok — figyelemmel az időjárási viszonyokra a vege- tátió előrehaladottságára — az irtás határidejét oly időpontban tartoznak megál­lapítani, hogy már a hatósági ellenőrzés is a iák kilombosodása előtt legyen megkezdhető. 2. A cserebogár, mely úgyszólván minden növényt pusztító falánk­ságánál fogva a legveszedelmesebb kártékony rovarok közé tartozik, az 1914. év­ben az ország túlnyomó részében tömeges rajzás folytán előreláthatólag szintén nagy mennyiségben fog mutatkozni. Ez oknál fogva e rovarok irtását, illetőleg a hatóságok különös éber felügyeletére és erélyes intézkedéseire lesz szükség, mert csak igy remélhető hogy azok a nagy értékek, melyek a cserebogarak pusztítása következtében veszendőbe mennek, legalább jelentékeny részben megmentessenek. A cserebogarak irtására továbbá azért is nagy szükség van, mert a cserebogár lárvája a földben élő pajor, a növényzet gyökerén élősködve ugyancsak nagy ká­rokat okoz. Az irtási eljárás módozata tekintetében utalok az 1911. évi 5000- sz. F. M. körrendelet idevonatkozó határozmányaira. 3. A marokkói sáska ellen való védekezés szempontjából figyelmeztetendők a felügyeletre hivatott hatósági köz­egek, hogy az 1907. évi XXXI. t.-c. 3. §-a értelmében, ha a felügyeletük alá tartozó területeken marokkói sáskát vagy előttük ismeretlen, de tömegesen vagy legalább a rendesnél nagyobb mennyiségben előforduló rovart találnak, arról a közvetlen felettes hatóságnak 24 óra alatt jelentést tenni s a rovarokból néhány példányt jelentésük kíséretében szintén bemutatni kötelesek. Ezen jelentés a fel­ügyeletre hivatott hatósági közegek által ugyancsak 24 óra alatt hozzám is fel­terjesztendő s egyidejűleg a jelentés másolata és a rovarpéldányok a m. kir. ál­lami rovartani állomáshoz Budapestre (II. kér. Intézet u 1) beküldendők. A vé­dekezési eljárás részletei, valamint az állami közreműködés és a büntető rendel­kezések tekintetében az 1907. évi XXXI. t.-c. és az annak végrehajtása iránt ki­adott 1907. évi 28000. sz. F. M. rendelet intézkedései irányadók. 4. A vértetü az 1899. évi 9679. sz. F. M. körrendelet értelmében kölelezőleg irtandó; nevezetesen minden birtokos birtokán, minden mezőőr és hegyőr az őrizetére bízott területeken köteles az almafákat folytonos figyelemmel kisérni s a vértetü előtordulása vagy annak gyanúja esetén a községi elöljáróságnak azonnal jelentést tenni. Ha a helyi hatóság a vértetü fellépését megállapította, a birtokos tartozik a kapott utasítás ' 4n.i*4in ola+t TiolorJálrtalannl olvAnrovni A 7. filkn/irzés és

Next

/
Oldalképek
Tartalom